Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.110.a/1)

1951-11-25

I ^ Rákos 1 elvtársi Rákosi elvtárs 3 kérdésről tett említést, amik az értekezleten szobá­ké rültek. A, fegyelem kérdéses Erről a kérdésről a Szabad Nép-ben, a Párt­­s ajtóban, értekezleteinken saakadatlanul szó van és azok a rendsza­bályok, amiket eddig hoztunk még nem adtak gyökeres változást és nem is fognak jó, megfelelő eredményt adni, míg el nem tudjuk érni, hogy maguk a dolgozők gondoskodjanak a fegyelem biztosításáról. - A dol­gozók maguk közösítsék ki a lazán dolguzőkat, akik akadályozzák a jo munka kifejlődését, mert különben , ha itt nem változtatunk, ak­kor feltétlenül meg lassul a mi munkánk. ^ Az Ifjúsági Szövetség kérdése: Mi ezt a szervezetet tavaly hoztuk létre és pártszervezeteink figyelmébe ajánlottuk, hogy teljes erő­vel támogassák őket. Meg kell mondani, hogy ezt a támogatást nem kapják meg teljes erővel és az eredmény az, hogy a DI3Z-szerveze­­tek gyengéi?. A gyengeséget okozza az a körülmény, hogjr tagjainak igen jelentékeny része gyorsan megy egyik helyről a másikra. A 21-24 éves ifik bevonulnak katonának, a IS éves középiskolasok el­mennek Egyetemre, vagy üzemekbe. Hasonlíthatatlanul nagyobb itt a fluktuáció, a vándorlás, mint a felsőbb párt funkcionáriusoknál. Az a tapasztalat a legtöbb üzemben, szervezetben, hogy igazan meglehe­tősen magukra vannak hagyatva, s a DISZ sem órzt még, hog^ milyen fontos szervezet és a pártszervezetek sem tudják felhasználni a DISZ-t olyan módon, olyan politikai szervve, mint mondjuk azt a Szovjetunióban a Komszomollal csinálják és hozzátehetem, hogy a legtöbb Nópidemokráclában is kellő módon fel tudják használni az ifjúsági szervezetet. E*en a térén a ml Pártunk nagyon le van ma­radva és ezért megragadom az alkalmat, hogy a csepeli eivtarsak figyelmét erre a kérdésre ráirányítsam. A tervteljesitést Itt nem akarok sokat beszólni, a kérdés annyira nyilvánvaló, hogy a tervteIjesltés szükségességet nem kell külön aláhúzni. Mégis itt Csepel beszélni kell róla, mert hiszen itt vainak az R.M. Müvek - az ország legnagyobb gyára és természetes, hogy rendkívül fontos, hogy a csepeliek milyen példát mutatnak a tervteljesités térén. Meg kell mondanom, hogyha az egasz ország 100 $~ra, vagy 101 $-ra, vagy 105 $-ra teljesíti tervét és Csepel 99.9 $-ra teljesítene, ezt az ellenség tfendkivul felfújna. Az elv­társaknak meg kell érteni a mostani helyzetet, - nemcsak a belpo­litikai, hanem a kuJ.pollt.ika 1 helyzetet is. Néha ml úgy vagyunk ezzel a dologgal, hogy a fától nem látjuk az erdőt - az egyes e­­semények közzul nem látjuk az események összegugu menetet. Már­pedig most az ellenségeink táborában megint óriási ^mozgás van olyan irányban, hogy azok a százmilliók, akikre számították kez­dik őket otthagyni. Az elvtársak figyeljék meg, hogy miközben el­lenségeink az Atlanti Szövetségben politikai terveket szőnek, közben a saját alapjuk rendül me]g. Az ő terveikben** óriási szere­pet játszottak az arab országok, az olaj* inerthiszenaz hajtja a , repülőgépet, a tengeralattjárót, repülőgépet, hadihajót, a hadse­regek teherautóit és miközben ellenünk acsarkodnak, a saj at táboruk­ból kiválik Perzsia, amelyre eddig úgy számították, mint a kőszik­lára. És vele veszett 36 millió tonna petróleum termeles 10 %-a anélkül, hogy egyetlen puskalövést, vagy áldozatot kellett volna erte hozni. Egész tervük a Szuezi csatornára épült fel és ugyanak­kor egyik napról a másikra kiderült, hogy ez a fontos stratégiai pont olyan nép kezében van, akik gyűlölik az imperialistákat. i íjurmmmrm* 3<# |

Next

/
Thumbnails
Contents