XXXV.10.c.1957. / 23. Belkereskedelmi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1957.03.06. A Belkereskedelmi Minisztériumnál 1956. október 23-át megelőző és utána történő események összefoglalója

A[ if' Az ellenforradalom eseményei a gelkereskedelmi_MinÍ3ztériumban. Az 1956. október 23-a előtt érezhető volt a minisztériumban, hogy egyes személyek, csopprtok erősen jobboldali irányba kivánják befolyásolni a Pártbizottságot, ill. a minisztérium politikai munkáját. Ez a jelenség elsősorban a Tervfőosztályon, ill. annak volt vezetői körében és az Oktatási Intézeten, egyes személyek­nél nyilvánult meg. Október 23-a előtt már igen sok olyan meg­nyilvánulás történt, amely azt mutatta, hogy egyesek nyiltan szembehelyezkednek a Párt'egész politikájával a népgazdaság fel­építésével és ezt bizonyltja Mándi Péternek ezzel kapcsolatban megtartott több, meglehetősen zavaros előadása is. A Ruházati Főigazgatóságon Kristóf László, aki azt megelőzően tért vissza • jugoszláviai útjáról foglalt el olyan álláspontot, hogy az ottani gazdasági rendszer felépítése a mienknél sokkal jobb és ezzel kapcsolatos tapasztalatait valamennyi nagykereskedelmi vállalat­nak megküldötte. t % minisztérium egész területén komoly politikai viták folytak, melyekben kicsendült egyes elvtársaknak az az aggodalma, hogy a Petőfi kör és az Irodalmi Újság állásfoglalásai katasztrófa_ felé viszik az országot és lejáratják a Párt, valamint a szocia­lizmus ügyét. A Pártáiétben a kibontakozás megindult és a viták során őszintén tárták fel azokat a helytelen módszereket, amelye­ket az előző időszakban a politikában elkövettünk. Ezeket az őszinte hangokat elnyomta a jobboldali elemek hangoskodása, akik­nek nem volt érdekük a kibontakozás siettetése, sőt egyenesen tartottak attól. Ilyen körülmények között érkezett el október 23-nak napja és az Oktatási Intézet akkori hangulatára jellemző, hogy az Intézet W dolgozói már délelőtt röpgyülést tartottak, ezen ismertették az £ ifjúság által támasztott pontokat, ill. követeléseket és felhí­vással fordultak valamennyi alapszervhez ezek támogatására. Az alapszervek egvrésze elsősorban a Párthoz hü elvtársak vissza­utasították ezt a követelést, mint ez megtörtént pl. a Közétkez­tetési Főigazgatóság területén,bizonyos mértékben az nlelmiszer- Főigazgatóságnál és a minisztérium alapszerveinek zöme ,nem csat­lakozott a délután megkezdődött felvonuláshoz, sőt az élelmi­szer Főigazgatóságon Bihari elvtárs kifejezetten megtiltotta. Egyes alapszervek röpgyülést tartottak és annak keretében ismer­tették, ill. vitatták meg az ifjúság 16 pontját. Az este, ill. az éjszaka bekövetkezett, mindenki előtt ismert események következtében egyes főosztályvezetők, pártbizottsági „ tagokat még az éjszaka folyamán berendeltek a minisztériumpa, egynéhányan pedig 24—en reggel jöttek be, de a minisztérium^dol­gozóinak zöme 24-én az események és az elrendelt kijárási tila­lom miatt munkahelyükön nem jelentek meg. A bejött elvtársaknak a legnagyobb része felismerve a kialakult helyzetei október 24— tői október végéig fegyversen őrizte a minisztérium épületét és bár ezek között akadtak olyanok, akik későbben disszidáltak / pl. Rubinvi. Gáspár / , az itt tartózkodók zöme el voltak szánva arra, hogy a minisztérium épületét és különösen a garázst eset­leges ellenforradalmi támadástól megvédik.

Next

/
Thumbnails
Contents