XXXV.10.c.1957. / 223. Művelődésügyi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1957.07.05. - 1957.12.21. Jelentések a Művelődésügyi Minisztériumban a racionalizálás lebonyolításáról, minisztériumi káderhelyzetről, pártcsoportok munkájáról

A tulajdonképen konszolidáció március végén, áprilisban történt meg. Zömmel ekkeor igazoltatták át magukat a volt párttagok. A Köztársasági téri nagygyűlésen olyan elvtársak is résztvettek, akik nem léptek be a pártba. Május 1-én már több pártonkivül is résztvett a nagygyűlésen. Ebben az időszakban a pártfenkivüliek körében is kialakult a bizakodás és várták, hogy a párt és a kormány hogyan oldja meg az ország előtt álló politikai és gazdasági nehézségeket.

A racionalizálás idején a Kiadói Főigazgatóság igyekezett politikailag és emberileg is a leghelyesebben megoldani ezt a problémát. Ezt a munkatársak is látták. Kern alakult ki félelem az emberekben. Egy-két ember természetesen megsértődött és úgy érezte, megbántották. Ezek a volt párttagok közül kerültek ki. Hiba volt, hogy egy-két személyi

(

problémát a racionalizálás során nem sikerült megoldani, amelyre csak ez év nyarán került sor. Sőt, van olyan személyi probléma is, amely a mai napig húzódik.

Születtek eredmények is 1957* első felében. Szélesedett a könyvkiadás skálája, megindult a bibliofil-könyvkiadás, több népszerű sorozat

•

indult, megjelentek az ellenforradalomról szóló könyvek és az annak ideológiájával foglalkozó könyvek, javult a külső kiállítás, a közönség igényei jobban figyelembe lettek véve.

Összegezve: A Kiadói Főigazgatóság azt az elvtársi, baráti légkört igyekezett megőrizni, illetve ismét kialakítani, amely az elmúlt évek során megvolt. Ezt bizonyos mértékig az ellenforradalom megrontotta. Ezután próbáltak kellő mértékkel mérni és úgy megbecsülni az embereket, ahogy helytálltak, illetve ahogy belátták tévedéseiket. Ezt általában el is ismerik a munkatársak. Hitoa volt, hogy aovember 4-e után a munkástanácsok egyes helytelen követeléseivel szemben a Főigazgatóság nem tudott kellő eréllyel fellépni. A revizionizmusról hosszú ideig folytak viták és egyes elvtársak a hatása alatt voltak. Az is hiba volt, hogy a párttagok,között bizonyosfoku bizalmatlanság alakult ki, ennek volt következménye az az eset is, mikor az egyik munkatárs és a Minisztérium pártszervezetének egyes tagjai kifogásolÍ

ták Köpeczi Béla párttagságát. Ez a magatartás más esetekben is _ előfordult.

Tftzy M v-ygréyu-g; áfog? rr/iay yFvferekdl ± n ze kfcxa>:Min±sz

II.

Ez év májusában a KF beköltözött a Minisztérium épületében. A pártszervezet és a szakszervezetk egyesült a minisztériumi szervezetekkel. Ennek volt pozitív eredménye. Hiszen a párttagság tapasztalhatta a nagyobb erőt, politikai összehasonlításokat tehetett s talán egyes kérdésekben jobban ki tudta alakítani álláspontját.

Ennek ellenére úgy látjuk, hogy jelenleg gyengébb a pártmunka ebben a nagy alapszervezetben, mint azelőtt volt.Gyakorlatilag egyik részlegnek a problémáit sem tudják alaposan megvitatni, nem ismerik egymást, elsikkadnak a konkrét feladatok, amelyek az egyes osztályok, szervek elő&t állnak. A politikai feladatokat nem tudják konkretizál- | ni. Tehát a pártmunka igy nem tudja megtalálni a maga kereteit és

[ országos LEVÉLTÁRI 1- 4 -