XXXV.10.b / 2. MSZMP V. Kerületi Bizottsága. 1956.11-1957.12 Az V. Kerületi Pártbizottsághoz tartozó szervektől összegyűjtött, "ellenforradalommal" foglalkozó iratok
jjrPártszervezetünk a következőkben összefoglalja a XX.Kongresszustól az 1956.október 23-át követő időkig az "AGRIMPEX^-nél bekövetkezett politikai és gazdasági eseményeket. A múlt esztendőharmadik negyedében vállalatunk és a dolgozók feladatát ^második öteves tervünk érdemleges előkészítése és megalapozása képezte .Felsőbb szerveink ebhez a munkához globális keretszámokat adtak meg,azzal a kívánsággal azonban,hogy javaslatainkat tudományos alapokon dolgozzuk ki.Dolgozóink árufőosztályonként láttak a munkához,melyet megnehezített azonban a megkívánt felkészültség hiánya,hiszen a kidolgozáshoz szükséges adatok abban az időben még titkosan voltak kezelve.Kollektívánk ennek ellenére konkrét üzletpolitikai elgondolásokat vetett papírra,ezenfelül igen sok fennálló gazdasági probléma eredményes megoldására tett konstruktív javaslatot,melyek összeségükben megítélésünk szerint alkalmasak voltak a vállalat export- és importtevékenységét előmozdítani .Sajnálatos, hogy a vonatkozó jegyzőkönyvek továbbítása válla lat vezet ős égünk hi- w hajából elkésetten érkeztek meg a Külkereskedelmi Minisztériumba. Bővebben kell taglalnunk a kádernevelés kérdését,mely a munkásosztály vezető szerepének biztosítása .Felületes szemlélő előtt úgy tűnhetett fel,hogy a káderpolitika körül nálunk komolyabb hiba nincs,hiszen 1956.október 23.előtt vállalatunknál igen sok párttagsági könyvvel rendelkező személy állott vezető beosztásban.Tüzetesebb vizsgálat azt mutatta azonban,hogy a káderpolitika végrehajtása híven tükrözte vissza a vállalaton belüli osztályharcot .A tényleges gazdasági vezetes Fülep József kezében összpontosult,aki Székely György igazgató kívánságára és hozzájárulásával gestioiba szinte kizárólag Friedlánder Emilt,Kaufer Sándort és Győri Ferencet vonta be,e pártonkivüü szakembereken kívül komoly gazdasági feladatot sem a kommunista vezető beosztottak,sem a többi pártonkivüü szak• ember hosszú esztendőkön keresztül nem kaptak.Csak a XX.Kongresszus után állott be némi enyhülés e vonatkozásban,éspedig a pártszervezet komoly erőfeszítései jiyomán.A hibás káderpolitika abban is megnyilvánult,hogy a már előbb megnevezett szakembereken kívül alacsonyabb beosztású dolgozó csak elvetve és rendszertelenül utazhatott külföldre .A külföldre utazók kiválasztása — kevés eset kivételével — sem a szakmai utánpótlásnevelés követelményeinek,sem a népgazdaság érdekeinek nem felelt ^ meg .Alátámasztásul szolgál jón,hogy kiutazhatott dr.Seres lászlóné,a tervosztály vezető je ,Fischer Mátyás olajosztályunk dolgozója törökországi takarmánygabona-tárgyalások során, Medve Mária gépirónő,hogy csak a legkirívóbb eseteket°soroljuk fel. Reá kell arra is mutatnunk,hogy a káderek megítélésénél,munkábaálü- tásánál,elbírálásánál legtöbbnyire sem a képességet,sem a tehetséget nem vették figyelembe, ha nem mindenkor a vállalatvezetőség és párt- vezetőség közötti erőviszonyok alakulása volt a döntő körülmény .Dolgozóink joggal kifogásolhatták többek között,hogy a pártvezetőség egyes tagjai gazdasági beosztásukban igen gyorsan haladtak előre /lipics ba jós,lerner Gyulánk s mások/. A most érintett ellentétek nemcsak a gazdasági vezetésben voltak fellelhet ők,ha nem a pártszervezet vezetőségén belül is .A viták letértek a pártszerü útról,sajnálatos módon személyes torzsalkodásokhoz vezettek.Kártékony volt mindez,mert érthetően dolgozóink is tuQzfn? fim*'* 9 p\/rfx^ p 2o ‘
