XXXV.10.b / 2. MSZMP V. Kerületi Bizottsága. 1956.11-1957.12 Az V. Kerületi Pártbizottsághoz tartozó szervektől összegyűjtött, "ellenforradalommal" foglalkozó iratok
Hiú *5&r£ Gáspár András es Aryai Rezsőné, Deák Károly /aki még 6-1 bejövetelénél is teleszajjal kiabálta, hogy halál a kommunistákra, halál a Kádár-kormányra/, valamint Paulovits Attila, aki felolvasta a 16 pontot. Ll0r^BÁmi bíu°ítfág yálasztásánál legnagyobb hangon Mihalik Elemér beszélt es mondhatni a hang orgánumával az ittlévőket megfélemlitette Í^TÍi82ŐSU*‘Sdá;rS-biít?: S^bŐ GyÖrSy /V0lt PárttaS> munkáskáder/ lel- ?n?i“SÍ+ íbq7TIöHÍik°VvíeltTT h0?y az°nnal engedjék haza a lo.ooo hadifog- foölyot a SZU-ból, aki a II. világháborúból maradt kint és azonnal vonuljanak ki a szovjet csapatok Magyarországról. Máté Lajos volt párttitkár felszólalásában követelte, hogy ez a választás nem demokratikus és igy nem tartja helyesnek és nem fogadja el. A választások azonban a dolgozók részéről nem igazolták a forradalmi bi- zottmány áltál beterjesztett listához fűzött reményeket, mert uj nevek bedobásával a választások eredményét megváltoztatták és éppen a fent felsorolt nevekből mindössze 3-4 személy maradt csak a forradalmi bizottSág D£) • A forradalmi bizottmány munkája abban domborodott ki, amit a KKM forra- ^ dalmi bizottság feladatul tűzték ki. Elbocsájtásokra vonatkozóan értesü- w léseink szerint a fenti személyek olyan intézkedéseket kivántak tenni, amely több munkaskader elfeocsájtását tette volna lehetővé, azonban vég- so fokon csak egy személyt, Hajdú Istvánná elbocsájtását fogadták el. A további munkájuk a közbejött események következtében a közellátás megszervezésében nyilvánult meg, valamint abban, hogy a felülről kapott utasításokra a sztrájkot elfogadták és a dolgozókat felszólították/ hogy menjenek haza, mert sztrejk van. Ezt az igazgató is támogatta és naligatólagosan minden esetben beleegyezett. 5*/ Aa.ofc.tab.erJL edények után vállalatunknál kialakult fegyelemről. Feljegyzésünk 2. pontjában résziétesen kitértünk a vállalatnál megalakult munkástanács tevékenysegere, amely rányomta bélvegét a dolgozók munkához való viszonyára. A munkástanács /mely később forradalmi bizottsággá alakult/ már az első hogy a^impirlfoí^elrSeziíf^szovjef1^efilf>SrJkvi|$ kiSilSerre’ w cserélték át. Minthogy az élelmiszerek kisostása igen sok időt vesz igénybe, dolgozóink munkájukkal nem is igen foglalkoztak, hiszen hol tejért, hol hizott baromfiért, zsirért, lisztért álltak sorba az u.n. vállalati közértnél. Akkor, amikor a 48 órás sztrájk hire elterjedt a vállalatnál nem volt ! egyetlen gazdasági vezető sem /felelős beosztásban/ aki gátat vetett volna dolgozóink ilyen hangulatának, sőt több Ízben maga a vállalatvezetés engedélyt adott arra, hogy dolgozóink az olyan híreszteléseknek felölve, mint pl. a hidak lezárása, korábban hagyja el munkahelyét. A 48 órás sztrájk alatt vállalatunk dolgozóinak kb. 1/3 része jelent meg, azonban értékelhető gazdasági munkáról nem lehet beszélni, hiszen a munka legelemibb feltétele, mint pl. fűtés, sem volt biztosítva. A vállalatnál a gazdasági munka beindításának napja december 17-e volt. Ezen a napon osztályvezetői értekezlet keretén belül adott utasítást a vállalatvezetőség az osztályoknak, hogy kezdjék meg üzleti tevékenységüket és egyben utasította a vállalat dolgozóit, hogy az élelmi szer-igényléseket osztályonként adják meg, hogy ezzel is elkerülhetővé váljék az” értékes munkaidőben való sortállás. Azóta vállalatunk az ügyrend szerint végzi munkáját. A MSZMP intézőbizottságának az a véleménye alakult ki az elmúlt időszak vállalati munkafegyelmét illetően, hogy november elő heteiben már vállalaton belül be lehetett volna indítani a gazdasági munkát, ill.gazdasági vezetőink a munkafegyelem megszilárdítására törekedhettek volna, hiszen ORS^ArCS LEVÉLTÁR A
