Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkársági ülések, 1949 (HU BFL XXXV.109.a/5)
1949-03-03
\ A titkár slvtarsHÍc legyenek éberek. Figyeljék az- üzemükben történő eseményeket. Az esetleg előforduló lopások iueto esün t qyfcé.uóRe vegyenek irányt. Ellenőrizzék &. helytelen bérkií'izetesh'k-’ég a: norma csalások' megszüntetését, ügyeljenek a párt okmányaira. hoz z;Iszólások: Textilchémia: A titkár elvtárs kéri az elvtársak intézkedését abban az irányban, hogy az értekezletekre és az előad ásókra el tudjon jönni úgy, hegy ut ve. laki ez un a napokon leváltaná, hogy Jj érje semmi anyagi veszteség a munkából v ló kiesése miatt. lerl menvéry^yár: A vezetőség leváltó.„át kéri, mert nem tudnak a jelenlegi vezetőséggel semmiféle formában kapcsolatot tartani. Szeretet kórház: Nem termelő üzem, kell-e Ü.B.-t választaniV-iluntiia: Az ü. j. üléseken részt vehet-e a vállalat veze tő ,Székely: elvtárs megválaszolja,a kérdéseket. rt. 2./ kértesz elvtars: A szocialista társadalomban, ahol megszűnik embernek érnber által való ki zsákmán,,- olása, a termelési eszköznek is sokkal nagyobb fejlettségi fokot kell elérni, mint a kapitalista társadalomban. Éppen ezért a szocialista állam feladata a szocialista gazdaság felépítése. Nálunk ugyanez a folyamat -megy végbe, tehát ismerni kell a azocialista gazdaság alaphíveit. Itt két forrná ja vmr §7 tulajIonnak: 1./ Ál 1c. mi túl aj dón, 2./ a szövetkezeti túladjon. Az első kategóriában tartozik a föld, bánya és ipartelepek stb., 2./ kategóriába a kisebb közösségeké a termelési eszköz, de végző fokon ezek is köztulajdonban vannak. A szcocialista gazdaság nem szünteti meg a személyi tulajdont, de egyéni tulajdon csak az lehet, amivel nem lehet ki, z sákmányoIni. Mig a kapitalista államban a gyáron kívül anarchia van, a szocia_ lista gazdaság a tervgazdálkodásra épül és ez csak ott lphetsé -ges, ahol a termelő eszközök köztulajdonban vannak• Törvények szabályozzák a termelést, nem pedig a kereslet és kínálat törvénye és a fontos szektorok közt megvan az egyensúly. A tervek végrehajtását a dolgozók lelkes munkája támogatja. Mivel itt nem a profit, hanem az életszínvonal emelése, a szükségletek minél jbbb kielégítése a cél. A termelés egy részét közfogyasztásra, másijé- . szét ipari és mezőgazdaság továbbfejlesztésére fordítja. láié&í**' nem ismernek, állandóan emelkedik a munkásság életszínvonala és a nemzeti jövedelem. Nem úgy, mint az Északamerikai Egyesült államokban és a többi kapitalista államban, ahol az 1929.-32 -ig terjedő válság ideje alatt 26 millió munkanélküli volt. A szocialista államban a munkakényszerből szabad munka lesz és saját jövőjét építi a munkás, mert a munka dicsőség és hősiesség. A cári Orosz országban 1913.-ban az ipari termelés a nemzeti jövedelem 42 °/o -át teszi ki. Nehézipar nem volt és az ipari tőke 7 5 - 90 °/o -a'idegen tőke. 1917.-ben az Októberi forradalom utánni első teendő a következők voltak: 1./ A föld, nagybankok,nagyüzemek termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele. 2./ Számontartani a termelést és az elosztást ez egybftn harc az üzérkedés és a spekuláció ellen. 3./'A szocialista verseny megindítása. ./. 3
