Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1951-12-06
h-ngsulyozzák lei . hogy11 termel j többet - több le zz r. fizetősed , " 'ÍZ így 'in vnn, 'ló sémáiésetre sem czebr.d, hogy ugyonr lekor bittérbe ■ szóiul jón r minősöd ne gja vitás óért , v-gy az r ny ngto koré kos sógort folyó hr re • 'Bőr egyetlen üzemünk nincs jóformán, amelynek vállalásában ne szerepelne ez n két kérőén is, ele már másképpen ellünk ne e '-vének vállalásává1, He bármelyik üzemünket vesszük, r. angoqobb ^-elérése túlnyomó riszt vállalásunk célja. ügy mezt tükrözik vissza n ve mony-nyíl váneaitások is .A Pémbutorgyár heteimen táblát ulxitett fel 'ipéldf képeipk"-ről, de őzen egyetlen név sincs, -ki minőséget gyárt, v-gy nagyobb -nyagtnknrékosságot ért el. Miért vonnék túlsúlyban r többtermelési vállalások? Horváth Már'cn elvtárs erről rét -cnüta:" .„.mert - keresetben le ginkáob visszatükröződik is r rj o legkézzelfoghatóbb,és nyűgödtón hozzátehetjük: r. gitáter*- iné is nzi - könnyebb megoldást választják. Az évi terv teljem tó se nem sznb-d, hogy csr»k ezt jelent no/és őst nokünk ki ke] 1 hmgsid yr,znunk, /négy leo fa-i;g, vagy ezen fexül eleye* teszünk kötelessé/fűiknek, h-ne i ezt is, hogy r minősömet megjrvitjuk (■•„? nagy Összege kot t-ko altunk meg. Hí áh-. téliméit pl. - Telefongyár 6 műhelye igen magas $-ot, amikor ^ /rí revízió szerint/ i5-3o /ó-os nelojtet is gyártsunk. Es begyen hon Írek fkcnf TJgy, hogy o ’A'.C.-be dobjuk - selcjtc-t, v<ygy _ szétszórják - -yár különböző terület-.in. A műhelyben mindem brigád tel ja. ítménye ki van. iivn, -mi igen helyes, de távolról sem helyes: hogy - fúrt szervező c a müvezető, egyszerüen szemet huny felett, V,n gy 1 '?■ 'alább i ViC to ~Z SOuiíTílt , hogy GZt 130g-SSŰn t O S sé k «• E^yotl n dolgozó- vagy brigád' hanyag munka j‘* űiiios kiírva fis a népnevelők ro?-j folytatnak kömény munkát annak érdekében, hogy termei jen minőségot a dolgozó. A másik nrgy hibám.k hozta fel Horváth .Ívtárs, hogy n tnücsokink .íinc se nők koHóen bevonva, pedig o II. Kongresszus ezt igen n lepő n-n aláhúzta. Sok üzen panaszkodik, hogy " Hogy boj vnn a ttü' azok:1 vezetőkkel,11 de - rrr - kérdésre, hegyen segitilc Ők poK+ikpi munkával n művezetőket — i.yn gyenge választ tudunk adni. Horváth Imiim sík helyes módőzért adott. Elmondta pl, hogy ekkor, óra iker n népnevelők megk-pjátc, milyen terült ten agitáljanak, le- _ ott n r.üv-' se* "> is, oki konkrét tényekkel olu tud jn tomp szidni oz egyik, vagy -másik kérdést. Valósítsuk meg azt, hogy amikor nz e-v.ik münz-kbfu. dolgozó átad.jn n következőnek s gé^et, be síeljük G ]’••• P tsp-r:zt-] atokat, o művezetővel és - népnévéi c^el /hány °fo-ot ért el, b- Typn működött - gép, miből adódott a selejt stb./ b'y tud cink a népnevelő konkrétan agitálni. Ezzel ss a hasonló módszerekkel si’ clül azt irt elérnünk, hogy miu+ár. n népnevelő, a bárt .tervezet jobban bevonja - munkába a művezetői, ráirányít j- b figyuLr’ét különböző nehézségekre ér, niát>moestje munkáját politikaiig, hagy a művezetőben fokozódik n felelőségérzes, a mindennel" vak ó törődés -■ és ez magával hozza az egész termelés megjavítását. ügyesen csinálják a 3ol3-» s üzeme en, a hol minden problémánál kikérik n nüvbzebők véleményét és mozgósítanak mind m gazdasági és politikai vezetőt a probléma megoldására. , ' ./■ | | - I
