Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1951-06-22
P r “1 * -3 I H s' * Ennél a nunicánál hiányosság v.ni c. tosztdlyoknál abban., hogyha ;űcpnövelők nor: foglalkoznak elé. go az újoncokkal és a tanulókkalyos bújtársak még c.zt som tudják, hogy kik a népnevelők a lrJktanya cőrületen os nagyon sok van olyan, akivel még egyéni1og non foglalkozott senki népnevelő munka szempontjából. Ennek az eredménye az,. hogy'a tancsztóitoknál az oktatási nunlca kon o ly hi anyóssá pro. tapasztaih. .tó. A nép novelő munka gyengeségét mutatja'az is- hegy ellenséges hangon itt sok osotben tudnak őrvónyosülni. Pl* "a családosokat .1 cszoreltotik'h a politikai anyag tanulása non fontos, nert a rendőrnek a szakmai tudás t lényeg.'* Ezek erősen elterjedtek, különösen a férfi századoknál. Tévesét tudnak a hallgatók az ellenség munkájáról; Ti tóról az imperialisták és a belső ügynökei a kulákok aknamunkájáról. A Pártszervezet són c.d o.lég gyakorlati támogatást a századoknál működő alapsz örvöset éknek. Különösen az újonnan megalakult szervezeteknek. Pl. a'női alap Se orv taggyűlésénél előkőszitósőkez sem adott elég segítséget. Rősztvott ugyan a szervező titkár az alapszervi titkári beszanr * lót elkészítő értekezleten, azonban a taggyűlés előtt 4 órával állítat- A ták Össze a beszámolót. Annek ellenére, hogy a taggyűlés központi kérdése a kádernmika és az oktatás volt, álig egy kőt szóban foglalkcztck vele ős teljesen elsikkadt ez a kérdés. . . V . az aktivisták sem kapják meg a kellő támogatást és gyakorlati segítséget 'r. munkájuk végzéséhez az üzeni Pártszervezettől ős az alap szerv éntől* A népnevelő értekezleteken megkapják a szempontokat ps a feladatokat; de azt hogy azokat hogyan viyyélc le cg;yos emberekig, azt non t.ud, ják* Ek . részben a tapasztalát, csórók hiányából is orca, ~PártonkÍTüii-k elmondj áic azt, hegy vannak olyan népnevelők,‘akik a népnevelő-.értekezlet után non mondanak el semmit a baj társaknak, ha csak azok meg non kérdezik őket. .. parancsnok és a halljatok közti viszony non kielégítő. Sok osutbem non mernek halljatok parancsnokodhoz ós a politikai mogbizattakhoz I bizalomnál fordulni, .a, bajtársak több problémát elmondtak c. kivizsgálás alkalmával és amikor megkérdeztük, hogy szélűk e erről a pe.rr.ncs^ nőknek v..gy a politikai megbízottaknak* a válasz az volt, non. Ez cjyrészt ered abból, hogy a parancsnokok és a politikai megbán . nem látják helyésson a hallgatókkal való viszonyt. Bizonyltja ezt rá, hogy a május 2l),-cn megtartott taggyűlés után egyes parancsnokok pl, Rozsa és Sáli..i hdgy, és Gyiimsi politikai nogbizott sérelmezték azt, hogy ökot r, hallgatók előtt nogmo ?ték bírálni a'taggyülcsen. Véleményük szerint ez a parancsnoki tekintő óvására megy. A tanosztályoknál alapvető hiányosság az előadók helytelen előadás módja. Ami nagymértékben hozzájárul a‘hallgatók gyenge politikai tanulmányi színvonalához. Az előadók a politikai osztály részéről kevés gyakorlati segítséget kapnak. A t.inosztály parancsnokság részéről is komoly hiányosságok fordulnak elő* Az előadók által átnézés céljából beadott beszédvázlatokat késve, vagy a legtöbb esetben az utolsó pillanatban adják'vissza, amikor már nincs idő, hogy jo.vithassanak a beszédjükön* Pl. junius 1-én Schubert fhdgy. a szemináriumi kérdésekből tartotta meg az előadását, mert az előadás ..nyaga meg a parancsnokságon volt'jő • váhagyás végett. Az előadók az oktatást csak oktatás szerűen végzik. Nem tudják nevelni a hallgatókat. A szed anyagot non tudják úgy előadni, hogy az érdekeljo is a hallgatókat* v . ’ . • •• ■ 4 4 */. A^t 1_______________ . ______________________________________________________r
