Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1950-01-23
n tervről szóló törvény még nem teremt virágzó boldog Magyar^ lehetőség, hogy a Párt irányításával uj országot épitsunJv. Lagybudapest törvényé szintén lehetőség a szocialista orszápszocialista fővárosának megteimetésére, dolgozók fognák megteremtLi Ne csak azt nézzük, mit kapunk, azt is mit kell érte termi iSSd! Vtí?a?t^0í'0|íV"*Bu^eto4st ^Ssségeí Jelentenek! * TM\ !•/ Tömegek bevonása a kozügyekbe* Költségvetési hiány eddig is késztetett bennünket tömeeakci-ók le-"" * bonyolítására, fásítás, iskolákba tanuló ssoba, napköti otthonor díszítésé, iskola tatarozás, tömegmozgósitással sok feladatot oldhatunk meg. Part es a helyi tanács feladata a tömegek politikai öntudatosatasa. Körzetek feladatai: 1./ felh^jSS eddiKiuaLzi-S!daményezti!blZ°ttSaS utasltasalt végrehajtani pontosan határidőre. 8*/ Harc a büroaéxácia ellen. kerületekben bonyolultabb ügykezelés, mint a régiben Jobb mnnVn módszert at kell venniük. Szélesebb terít dőlgőz0 nép ellenőrzéseik. a -K:ri^;L^-ra» Kivizsgálni minden panaszt. Dolgozók közigazgazasban kezdeményezzenek a bürokrácia ellen. Propaganda Hibás volt. Puskaport tulkorán elpuffogtattúk. Tömegek nagyresze alig tudott a kérdésről valamit. Lakógyűlések lossz dlcembori szervezése fokozta a propaganda hibáit. Hivatalos közleméórónwUlf^°ZQ1» psrttagok ©agyarásszák, Iskolában beszélgetési arGnv^c,b‘y?If rossz _íranya, csak arról szólt, mit kapunk, özembe keli allitani a mostani közigazgatást a régivel, A régi'pa--Kerületi viszonylatban kidolgozni az összehasonli___..........,....u~;m újságokban iraki kell ezekről..——............................................................... Kerületek fejlődése. Budapest és übuda 1872-ben egyesült. Kerületi beosztás ekkor létesült. Elöljárót közgyűlés választja. Elöljáró m^le. a f választásra jogosultak közül esködteket választ, “C1N elöljáróval együtt alkotnak elöljáróságot. 1893. XXXIII. te.hatályon kívül helyezte az esküdtek intézményét. Elöljárót se konkreten egy-egy kerületbe választották, polgármester jelölte ki a megvalasztottakat. Az esküdtek helyett a kerületi választmány inifcéznye- hív ca elet re kiseob jogkörrel. Reakciónak ez az autonómiára ^ f^eee?t0t° valaDa ls sok volt* !93o. évi XVIII. te. polgármester Felszabadulás után nem fogalmazáskar-beli tisztviselő Pü getlenséyi iNepfront Partjai által ajánlottak. Elöljárók közgyűlés tagjai letkfru.1Tfta Nanzeti Bizottságok hatásköre az esküdtekéhez hasonlítható. népi dem.fejlődése ereménye: átszervezés, Hanybudaoest. Helyi taiiacs: a szocialista közigazgatás sfcerve. Lehetődé teszi szilárdabb kézbe kerüljön a dolgozók nép nevelése. Allamvezetés iskolája lesz, hogy ma itt állunk, azt a SzU—nak köszönhetjük, aelyi tanácsok létrehozása nem jelenti a centrális vezetés gyöngülését. Széleskörű autonómia. Szoros központi vezetés, nap.vezetés mellet ez lehetetlen lett volna. Kapitalizmus nem tü— rí a né: észrevételeit.A tanácsok nem a törvény kimondása idején jönnek létre. .Népi bizottságok kié£>itését kegkezdtük. Parthoz való viszony: tanácsok épitése szorosan Párttal, kerületi partszervezet jobban mélyedjen el. Hibák: 1. / Hem foglalkoznak a közigazgatással. 2. / üperativ módon foglalkozik, utasításokat ad. Jutalmazást fenntartotta magának. Hetenként egy-egy pontot bevinni, . Napirend ne legyen zsúfolt. Legutóbbi PB-n 3 és fél óra három előadás anyaga volt. L _ ____ G . i :
