Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.109.a/3)
1949-09-05
I *oSM >\ ~ ' f Pelvéve 1949. szeptember 5-én tartott rendkívüli Pártblzottsági ülésen az MDP, XIV., kér. Szervezetében. Jelen vannak; Kertész István, Selei Perenc, Torda János, Doba^Ferenc,, Spick Béla, ímri Sándorné, Nagy József, Barabás Bertalanná. Békési Láézló, mint meghívottak: Tarbai Margit, Kömöz István és Szalmásy Ágnes jegyzőkönyvvezető. Napirend: 1./ A termelés. /Kertész/ 1,/ Kertész elvtárs* A nagybudapesti Pártválasztmány aug. 31-i kibővített ülésén tárgyalta a termelés kérdéseit, a termelékenység vis zaesését és általában a termelésben mutatkozó hibákat, hiányosságokat és annak kiküszöbölését. Ma már az utolsó békeév termelését 3o/-al túlhaladtuk. Egy esztendő alatt a reálbérek 2o.2/-al emelkedtek. De nem csak gazdasági hanem politikai téren is nagy előrehaladást tettünk. Az Alkotmány nagy lépést jelent számunkra. Mindezt csak úgy tudtuk elérni, hogy a reakcióval folytatott csatában a legnagyobb kérlelhetetlénséget tanúsítottuk és mind-több vezető pozícióba a munkásosztály legjobbjait állítottuk. g-A termelőeszközök és a nagykereskedelem több, mint 9o/-a az állam, a kö- , zületek és a szövetkezetek kezében van. A mezőgazdaságban is nagyon sokat fejlődtünk. Megszűnt a kenyérjegy, jobb lett a kenyér, a dolgozók százezrei üdültek az idén. Ezeket; at eredményeket a Szovjetunió segítségével értük el. Ugyanekkor a marsulizúil országokban nő a nyomorúság, ezek az államok füg vényei lettek az angolszász imperializmusnak.Amíg a kapitalizmus nyomort, pusztulást jelent a dolgozók számára, addig a szocializmus jólétet és felemelkedést. Ezek az eredményei nem szabad, hogy elbizakoddttá tegyenek bennünket. Az utóbbi ^hónapokban az iparban nagy visszaesés állott be országos vonatkozásban és ez alól a mi kerületünk sem kivétel./Kertész elvtárs ismertet kerületünk adatait a termelékenység visszaesésére vonatkozóan./ A vasas üzemeinkben kerek 25/-al csökkent az egy órára eső termelési értek és 28/-al csökkent a loo forintra eső termelési érték. Általában ez a helyzet a vasas üzemeinkben, alig van néhány közöttük, anol jobbak a termelési viszonyok. * textilüzemeinkben a loo forintra eső termelési érték l6/-os csökkenést mutat és az atlagóraber 23/-al emelkedett. Hasonló a helyzet a kerület vegyes üzemeiben is. Összegezve a kerület termelési adatait, márciushoz viszonyítva értékben 4/3, munkáslétszambán 18/. kifizetett munkabérben 26/ az emelkedés. világos, hogy ezt igy folytatni nem lehet. A termelékenység messze elmarad az életszínvonal emelkedése mögött. Kerületi vonatkozásban l/-os önköltség csökkentés összegéből négyszer ak-v^MÍ1Íara?S tutoánlí kiépíteni, mint a meghoSszabtilolt 67-S ző? ti Ágié luxban ufflwwSjigSlAjg. kultúrtermet tudnának építeni, ami közel 25o ezer forintot jelent.+ Jettemesen drágítja termelésünket és a piacra kerülő fogyasztási cikkek árait. Ezen ia téren is sok a tennivaló, bár az egyes hozzánk beérkező jelentések kedvező színben tüntetik fel ezt. Ha a hibák okát nézzük, megállapíthatjuk, hogy egyik oka a munkafegvplem hiánya, a másik oka pedig az-egyéni felelőség hiánya. ">TMkaiegyelem A munkafegyelem hiányosságát bizonyítja az is, hogy pl. a Zoltán meohiniailo]- ^38 dolgozó van, egy hónap alatt' 114-en késtek el V^sv leStett0nKt ín®??1 áfiusi hí?apl)ÍU1-a későnjövés 85 Lúc^Sra Mesést jelenne it. Azt iü figyelembe kell vennünk, hogy akik a munkaidő kacrdáeio Ata-h- 1 perccel mennek be a gyárba, azok sem kezdik meg pLt^S a mSinL? fegyelmi %’é kel? 2ÍÍ?í£? «■*>*<**<* l 5S^téSlSS%SÍ* mert az elskésők nem esik atzaíáiozng k&í?3hSlyTllfátetl?SlíÍMén tmmmmm
