Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.108.a/3)
1956-01-19
n. II. Uzomótkeztotéshez 1955 évben vállalati hozzájárulás Ft. 992.468 III. bölcsödé--napközi otthon fenntartása Ft. 58o.ooo IV. üdülő fenntartása Ft. I6.000 V. csónakház fenntartása Ft. lö.ooo létal elvtárs: /Acélöntő és Csőgyár./ Mielőtt a jelenlegi helyzetre rátérnék, egy pár szóval Ismertetni kivágnom a gyár jellegét, továbbá azt, hogy milyen nehézségeket kellett / leküzdeni a gyár kollektívájának, hogy elérjünk a jelenlegi fokra. Ezeket az eredményeket és természetesen a munkánkban előforduló hibákat is statisztikai számokból, gyárunk külső képéből, Valamint a szervezettség fokából leolvashatjuk. A gyár szürke vascsöveket és acélöntvényeket gyárt. A gyártmányok egy részét megmunkálja, tehát mechanikai műhellyel is rendelkezik. A gyár alakulásakor nem Így indult. Csak nyomócsőt és idomokat gyártottak. általában a régi berendezéseket, természetesen a tőkés profitjának biztosítása érdekében, hogy a szubvencionált lo évet /adómentességet/ kibírják£Q£ehát a tőkés gépesítés határa az akkori gyárnál igy húzódott meg, mert/a dolgozók munkájának a megkönnyitésa volt a fontos, hanem a munkabér megtakarítás. A gyárat rövidesen, mint halálgyárat emlegették a Váci-uton. A szénmonoxid mérgezés napirenden volt és a halálos balesetek számé sem volt ritka. A gyár akkori maximális termelése évi 4-500 vagonra emelkedett. A tőkések bankbetétje rövidesen egymillió pengőre rúgott. Ebből a pénzből igen minimális, vagy semmi nem jutott a dolgozók szociális munkavédelmi helyzetének megjavítására, hanem létrehozták az uj ^acélöntődéi részleget, amely (több profitot biztositott számukra. Az acélöntöde általában 9 - 9*5 vagon bavi termeléssel dolgozott. A zsúfoltság nőtt. A létszám 2oo-£öo főről 4oo~45o főre emelkedett. Szárata• len feljegyzés, eredeti kérvény tanúskodik az üzem dolgozóinak akkor ^ szociális és baleseti körülményeinek szörnyű állapotáról. 1944-ben egy^a tőkés társadalomra jellemző "üzemrész” jött létre - fogda. Általában előleget, segélyeket kérő dolgozókar rendre visszautasították, vagy csak hosszabb könyörgésre segítettek valakin. Az üzemben a régi dolgozók emlékezete szerint 1 W.C. volt. A később megépített -fürdő használati diját 10 éven keresztül vonták-le a dolgozóktól. A régi dolgozók szerint a művezetőket a dolgozóktól levont pénzből fizették. Munkaruha, védőétel nem volt, A felszabadulás, ill. elsősorban az államosítás után pártunk vezetésével az Acélöntő és Csőgyár dolgozóinak szociális és munkavédelmi ellátása terén a termelés növekedésének terén nagy változások következtek be. A feladat kettős volt : Emelni a termelést és felszámolni az átkos tőkés maradványokat. Ezt a feladatot nagyrészt sikerült megoldani. A gyár termelése 1955 végéig a következőképpen alakult: Bázisnak 1948-as adatokat vöttűk: Termelés: 243.4 % Munkáslétszám közel loo fővel növekedett. Termelékenységünk 199,4 %-a a 48-as évnek. Ez a nagyarányú termelés emelkedés csak úgy volt lehetséges, hogy az üzem dolgozóinak szociális és balesetvédelmi problémáit gyökeresen megváltoztattuk, illetve 0 meglévő hiányosságokat felszámoljuk. j________________________________ _________________________; ______ ' ' ' ■--—---— -----------■ --- ■ ... . .
