Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.108.a/3)
1950-10-28
A Békekongreaszu3 előkésgitése és a Békeblzottságok, nSiHlcaja:.' A mai nemzetközi helyzetben a békebizottságok feladata, hogy a legszélesebb tömegeket mozgositsa a békeharcban való aktiv részvételre. Ehhez szükséges az, ho^y a dolgozók és a legszélesebb tömegek figyelmét a nemzetközi politikai esemenyek felé fordítsa és ezáltal elérje azt, hogy a békét óhajtás és a közömbösség vagy semlegesség rothadt álláspontjára helyezkedőket passzív állásukból kimozdítsa és a bókeharc cselekvő részeseivé tegye. A november 4-5 II.Országos Békekongresszus előkészítésére a bőkebizottságok karöltve a népnevelő gárdával háziagitációt végezzenek és ennek az agitációnak olyannak kell lenni, hogy a kongresszus a békeharc ezen szakaszának a koronája legyen és kiinduló pontja a békéért folyó további harcnak. Kerületünkben a békebizottságok már értek el eredményeket. Olyan rétegeket mozgattak meg, akik eddig passzív magatartásukkal azt bizonyították, hogy távol llnak Pártunktól és legjobb- esetben közömbös volt számukra hazánk fejlődése. A bőkebizottságok éppen a békeharc kérdésével tudták őket passzív állapontjukból kimozdítani, Ez megmutatkozott a területen,ahol békebizottságaink valóban élő mozgalommá fejlődtek. Bizonyíték erre asorbanállás elleni harcban,a békekölcsönjegyzésben és tanácsválasztásban való aktiv és tömeges részvétel. Mint pl. a 14—es körzet békebizottsága, amely áruval feketézőket leplezett le, vagy a 9-es körzet békebizottsága, amely a lakók kollektív szavazásában fejtett ki igen jó munkát. Különösen sokat fejlődtek az üzemi bókebizottságolc, ha figyelembe vesszük azt, hogy üzemeink nagy részben csak papiron voltak meg. Pl. a Selyem és dyapjugyárban, ahol keddi békenapot szervezett a békebizottság, vagy a Forgácsol^ Szerszám és üépgyárban,ahol a békebizottság a termelés fokozásával, kulturrendezvények megtartásával szép eredményeket ért el. Kerületünkben az üzemi bókebizottságolc száma 550 körül van, a területi 138, Ez a szám magábafoglal^a a még csak papiron lévő békebizottságokat is. Ha megnézzük a bizottságok összetételét itt is fejlődés mutatkozik a legutóbbi kiértékelés óta. A pártonkivüliek száma jelentősen kb. 15-20/®-al megnövekedett, jelenleg 70/a. Ez lényegében annyit jelent, hogy pártszervezeteink nagyrésze megértette a békemozgalom jelentőségét, elsősorban azt, hogy valóban széles mozgalommá kell kiépíteni a békemozgalmat, Az alapszervi bókefelelősölc beállításával egyé egészséges kapcsolat teremtődött meg a pártszervezet és a békebizottságok között. A békefelelösök nagyrésze azonban még mindig nincsen tisztában azzal, hogy hogyan tartsa a^kapcsolatot a bokebizottságokkal, anélkül, hogy a békebizottságok laza formáját veszélyeztetné. Ez megmutatkozik abban, hógy egyes békefelelősök, mint pl. a Oll.ker.Tanács békefelelőse, vagy a 19-es körzet békefelelőse saját maga tartja a békebizottságok értekezleteit, s nem érti meg azt, hogy békebizottságokat az abban dolgozó elvtársakon keresztül kell irányítani, úgy, hogy a békebizottságok önállósága és kezdeményező ere^e biztosítva legyen. Habár a pártbizottság legutóbbi határozata óta javulás mutatkozik a békebizottságok munkájában, még komoly hiányosságok vannak. A Pártbizottság eddig nem értékelte kellő súllyal a békemozgalmat, Ez megmutatkozik az Ágit,prop.osztályon belül is. Az ágit.prop.osztály munkatársai nem foglalkoznak a bókemozgalommal és igy nem tudjak összekapcsolni az osztály egyébb feladatait a békeharc kérdésével. Pl. a békekölcsön jegyzés ütemtervében a bókebizottságolc munkája nem volt megfelelően beállítva. Éhnek az eredménye az is, hogy a békemozgalom kérdése az Ágit.prop,osztályon belül el volt szigetelődve. ^ A ______________ : 1.napirendi pont, • V Z
