Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.108.a/2)
1956-04-11
4 &-3-Molnnr et,: 1/ a beszámolóval egyetértek, csak egy-két kérdés kiegészítését javasolom. Angyalföld szowialis és kulturális helyzeténél vegyük be, - hogy hüb tükröt adjon a gazdasági helyzet megvilágítására - azt, hogy Angyalföldön vannak olyan rétegek, amelyek igen alacsony fizetéssel rendelkeznek és sok családjuk van. Ennek a problémának a megoldására ösztönözni kell a vállalatokat 83 a minisztérium felé is fel kell vetni ezeket a dolgokat. 2/ A másik kérdÓ3 a kollektiv vezetés kérdéséhez kapcsolódna: bele kellene venni, hogy az a módszert amit a kerületi Pártbizottság több esetben gyakorolt az üzemi pártélet irányításával^kapcsolatban, hogy a titkár elvtársakon keresztül történik az' irányítás és az utasítás, ez a módszer nem. segíti ele a kollektív vezetés további fejlesztését. Volt rá eset, hogy a“kerület oktatási helyzetét beszélték meg és az üzemi oktatás felelősök nem voltak jelen a megbeszélésen. Vámosné et.: A Deszámolöté jónak tartom és elfogadom. Egy-két kiegészítést javaslok. Egyes kérdésben helyesen elemzi a kerület helyzetét, de van olyan tesz te ahol országos problémával foglalkozik. Ilyen a törv'nyesség k'rd'se: a Rajk per van itt megemlítve. A kerületi Pártbizottság 1 1/2-évvel ezelőtt helyesen megtárgyalta azt, hogy a bíróság sok esetben helytelenül és túlzottan szab börtön büntetéseket ki. Olyan büntetéseket kell kiszabni, amelyek inkább nevelő hatással vannak a dolgozókra, abban az esetben, ahol”nem nagyméretű a bűncselekmény, pl: pénzbüntetés alkalmazása. Ez a uj rendelet a bírságokra, sajnos nem jutott el minden vállalatvezetőhöz, ez a minisztériumok hibája. A fegyelmi ügyintézés 9o/-ban formális az üzemekben, pl: lesokszorositanak egy megrovást tartalmazó papirt és aki valamilyen lopást elkövetet, azt azon a papíron értesítik ki. így a fegyel* mi határozatoknak semmi tekintélyük nincs a dolgozók előtt, mert egyik a másikét megnézi és azon is ugyanaz a szöveg szerepel mint a többiekén. •A másik felvetésem, hogy nem helyes ha a Tanácsot mint a Tanács-apparátus munkáját bíráljuk es nern mint tömegszervezetet, a tömegekkel való kapcsolatát kell bírálni. Wellen et.: ,. , te A beszámolóval egyetértek és elfogadom, csak^l-2 pl. szeretnem alátámasztani 2-évvel ezelőtt a Láng-gyárnak volt egy üdülője a Balaton mellett, ezt a SzOT állományába vette. Azelőtt 2-hetenként 6o dolgozó mehetett üdülni, amióta elvette azóta kb. 13- dolgozó mehet üdülni 2-hetenként. A beszámoló foglalkozik a technika fejlesztésével, a mérnökök, technikusok, értelmiségiek munkájával. Egy veszélyre szeretném felhivni a figyelmet, a műszakiaknál dolgozó adminisztrációs, erőket csökkentjük, igy a műszaki vezetőkre hárul az adminisztrációs munkák elvégzése és igy nem tudnak olyan mértékben foglalkozni a műszaki kontrukciós dolgokkal mint ahogyan kellene. Ezen a .területen a racionalizálást meg kellene szüntetni. A PB.-nek oda kell hatni, hogy ezt a bürokráciát a lakás k'rdéssel felszámoljuk. Nem szabad megengedni, hogy a Béke-uti lakások ez övben ne épüljenek fel. Mert mi az üzemekben úgy agitálunk, hogy megmutatjuk milyen eredményeket értünk el, és a lakás kérdés viszont ogy égető probléma. Tahát nem szabad engednünk ebből egy cseppet sem. Gersteinmajer et.: Nagyon ‘sok emberijén, különösen az értelmiségiekben megrendült a bizalom a Párt felső szervei közép és alapszervi vezetőségeiben. Felvetődik a kérdés hogy mit teszünk azért, hogy a bizalmat visszaállítsuk, hogy legalább úgy *kövessék a Pártot mint néhány évvel ezelőtt. 1945-ben pl: semmi anyagi ösztönzés nem volt /zsíros kenyéren, olajon éltek az emberek/ mégis a Párt ha kimondott egy jelszót, a tömegek magukénak vallották, követtek aYártot, komoly eredményeket értek el. Én'ezekre a kérdésekre nem tudtam választ adni, csak azt, hogy a XX. Kongresszus határozatait kezdjék el tan.ilmányozni, ragadják meg a pozotov -jelenségeket és azok után menjenek. '% ^ i .... J* >
