Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.108.a/1)
1950-06-11
... /A©.m5: biztosították volna,akkor munkájukat jobban meg tudták volna^szerv&zni. tervszerűbbé tették volna. Munkájukban nagy fordulatot jelentett a'lpbs?, lo-i K.V.határozata,amely megmutatkozott az öhállóság és a munka területén. 4 darabbérezéssel kapcsolat mond néhány szót Nagy elvtárs: Amikor nálunk bevezették a darabbérezést voltak,akik örömmel fogadták, de nem ismerték fel,hogy ez a szocializmus építésének egyik fontos tén/ezője. A darabbér bevezetésénél voltak technikai akadályok, pl.meghatároztuk a tennivalókat, hogy minden követezőtesen legyen végrehajtva,de közben a vállalatvezetőt le kellett váltani,mert nem volt megfelelő az irányítása. Minden funkciónáriusnak tudnia kell,hogy ilyen esetekben, -mint pl. a darabbérezés bevezetése nem nagy népszerűségnek örvend,de- nem szabad a munkások befolyása alá kerülnie. A darabbérezéssel kapcsolatban ellenséges megnyilvánulásokat is tapasztaltunkéikor olyan kijelentéseket hallhattunk,hogy "már ne gint másfajta bérezés lesz",vagy hogy "az uj bérezés bevezetésével a dolgozók keresete csökken". A szerszám-műhelyben nem e&/ esetben történt bércsalások,amikor egyesek igazságtalan bérezéshez jutottak más dolgozókkal szemben. Ez meglátszott ott,ahol egy-két esetben az alap-bérezés közötti differencia felmerült . Ezeken a területeken mutatkozott meg az ellenségnek,a jobboldali szoc.dem.Oek ellenséges magatartása." Nagy elvtárs befejezés-1 kihangsúlyozza,hogy feltétlenül szükséges a népnevelő munka megjavítása. Kádár János elvtárs: Tisztelt Elvtársak és Elvtársnők! Láng elvtárs titkári beszámolójának politikai vonalával egyetértek,de mégis egy néhány .kérdéssel szeretnékfoglalkozni,mert az az érzésem,hogy néhány kérdés nemjjielt eléggé kihangsúlyozva: a termelés és a klerikális reakció elleni harc. Majdnem minden felszólaló elvtárs említette mind a kettőt. A K.V. hangsúlyozottan foglalkozott ekekkel a kérdésekkel,mint ahogy azt az előbb felszólaló Fodor elvtárs a béremelkedéssel kapcsolatban szóvá is tett. Ezzel a kérdéssel pártszervezetinknek rendkívül döntően kell foglalkozni, fontos,hogy ezt a kérdést elvileg,politikailag helyesen vessük fel és /'“'amikor Fodor elvtárs megemlíti,hogy náluk az üzemben a termelés csökken, de a bérek "sajnos" emelkednek - ezt a kifejezést nem tartom szerencsésnek,mert nehezen tudnám elképzelni a Csavargyár-i munkásokat szomorú arccal,amikor hét végén a fizetést megkapják. A kérdést máskép kell megvilágítani; a mi Küzponti Vezetőségünk elvileg helyesen világította meg ezt a kérdést* a Párt hacának célja - a dolgozók jobb létének kivívása, az életszínvonal további fejlesztése és mi nem léphetünk el ettől. Amikor azt mondjuk,hogy veszély származik abból,hogy a termelékenység emelkedik és ehhez viszonyítva a bér növekszik,akkor ezt világosan meg kell magyarázni a dolgozóknak,hogy ez a jelenség az életviszonyuk fenyegetését jelenti és akkor,amikor ez ellen felvesszük a harcot: éppen a munkásosztály több keresetéért és a dolgozók életszínvonalának emelkedéséért tesszük. Mert ez a jelenség olyan, -amit a mindennapi életben is tapasztalhatunk_ ki a jövedelméből túl költekezik,kereseténél többet fogyaszt - az adósságban marad; és ez a kérdés az ország és a munkásosztály számára egyenlően vonatkozik. A munkások felé helyes lesz ezt a kérdést igy felvetni. Politikai szempontból világosan kell látni,hogy ez komoly és nehéz feladat,mert ebben a kérdésben a saját munkástársainkkal kell vitatkozni. Ebben a kérdésben szembenállunk az elmaradott munkásokkal és a munkások fejében megmaradt kapitalista csőkévényekkel. Rákell viágitani arra,hogy a munkához való szocialista viszony a saját államához,a munkások,parasztok államához teremtődött meg. A K.V. foglalkozott a termelés kérdésével és itt szeretném kihangsúlyozni azt,hogy a bércsalás széles körben elterjedt; de a munkásosztály többsége miini mm— ■■ ■ . ...— - , ,, n ■ -»
