Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.107.a/3)
1955-04-22
% ( - 3 -' »■ f 'Túlzottak a követelmények az egyes középiskolákban és az egyetemeken, tízzel kapcsolatos észrevételeinket meg kell tenni. Pesta elvtárs: A jelentés összeállításával aboól a szempontból, hogy egyes irányelveket mutat meg és, hogy a káderneveles kérdését igen részletesen tárgyalja, azzal egyetért. De nem ért egyet azzal, hogy bizonyos meghatározások szerepelnek a jelentésben és nem tudjuk megnézni azt, hogy milyen arányban van ez a kerületünkben. Ezt részletesen kell kidolgoznia a PTO-nak, hogy az apparátus is megfelelően tudjon dolgozni és az alapszervi titkároknak is megfelelő segítséget tudjunk adni. A jelentés foglalkozik a MOM-ban lévő helyzettel mikor megállapítja, hogy a 19 alapszervi titkár közül az állami oktatást figyelembe véve 16 főnek van általános iskolája. A többieknek ennél kevesebb, Ezt a megállapítást és a Központi Vezetőség irányelvét nem tartja összehangoltnak. A Központi Vezetőség szerint olyan titkárokat kell választani, akik gépén dolgoznak. Ha ezt nézzük az iskolai végzettség nem rossz a titkároknál. Ellenben rossz az, hogy pórtiskolai végzettség nincs, tízen sürgősen kell tenni valamit. Az öthónapos iskolák keretei igen szükek.A^jelentés kihangsúlyozza, hogy a káderkiválogatásnál legfontosabb a politikai megbízhatóság. Másodiknak veszi a szakmai képzettséget. Szerinte a második a vezetésre való hajlamosság. Tehát ne azt nézzük, hogy az illetőnek milyen papírjai vannak, hanem hogy vezetésre alkalmas—e. Azoknál az elvtársaknál, akiket mi most vezető funkcióba tettünk és nincs meg az iskolájuk, meg kell nézni, hbgy vezetésre alkalmasak-e. Ha igen, szerezze meg a szakképzettséget is. Az iskolákban nem a követelmény magas, hanem a tanítás nem megfelelő. A jelentés foglalkozik azzal, hogy a kerületben le kell ieletetni a káderfejlesztési tervet. Ez azt jelenti, hogy káderfejlesztési tervünk eddig nem volt. Ezt sürgősen el kell kéoziteni úgy, hogy kihatással legyen a többi pártbizottságokra és az alapszervezetekre is. A határozati javaslatok 6. ponjja foglalkozik azzal, hogy juniu3 15-ig az összes hatáskörbe tartozó káderanyagot rendszerezni kell. Itt helyes lenne, ha a hatásköri lista vezetők öszszeülnének és megbeszélnék a tapasztalatokat. Méhes elvtárs: Amennyiben a jelentésnek csak tájékoztató jellege lenne olyan szempontból, hogy közli a kárderhelyezettel kapcsolatos statisztikai adatokat és az ezzel kapcsolatos értékelést, ebből a szempontból a jelentés megfelelő. De abból a szempontból amilyen címet adtak a jelentésnek, hogy "A kerületi PVB. hádermunkájának helyzete" - ebből a szempontból nem éri el a célját. Maga ez a cim is elég nagyigényü cim. Itt nagyon sok problémával kellene foglalkozni, nemcsak a káderek statisztikai adataokbol kimutatható összetételével, hanem olyan kérdésekkel is, amelyet sBinmifele statisztikai adat kimutatni nem tud. Pl. a káderek politikai, ideológi— ai, jellembeli magatartasa stb. A jelentésnek fő hibája az, hogy az elvtársak részben olyan dolgokat vesznek be a jelentősbe, amiket nem kellene bevenni. A jelentés például általános szólamokkal kezdődik arról, hogy Sztálin elvtárs mit mondott a kádermunkával kapcsolatban. A jelentésnek nem lehet célja az, hogy ezt felidézze, hanem az, hogy megmutassa azt, hogy hogyan alkalmazza a kerületi PVB. azokat a helyes elveket, amiket pártvezetőink tanítanak. Másik probléma, hogy egyes helyeken óhajokat tartalmaz a jövőre vonatkozóan, ahelyett, hogy a jelenről adna képet. Különösen ilyen a jelentés 4. fejezete, amely lényegében majdnem az egész a jövő vonatkozó utalásokból áll0 Fokozni kell a kommunista nevelést, éberséget, birárlat bátor alkalmazását. De nem mutatja meg azt, hogy ezekkel kapcsolatban milyen problémák vannák a kerületben. Ebből következik az is, hogy a jelentés eléggé problémamentes. Felszínesen intézi el a dolgokat, a 4. fejezet fontos kérdéséit óhajokként intézi el. Az első kérdés a politikai és általános műveltsége a kádereknek. Itt is hibája a jelentésnek, hogy ezt egy önmagában lévő dologként veti fel. Ennyien végesek, ennyien nem végeztek állami vagy párt iskolát és milyen problémák vannak ezen a területen. Nem kötik össze azzal, hogy a vezetés színvonala milyen a pártszervezetekben. A káder politikai és általános műveltsége hogyan hat ki a vezetés kulturáltságára, színvonalára. Ha azt vetné fel a jelentés, hogy azokon a területeken, ahol elmaradt a káderek politikai képzése ott van a legtöbb politikai jellegű probléma, akkor talán könnyebb lenne a kerületi PB-faek megfelelő határozatot hozni abban az*irányban, hogy a vezetés színvonalát ezeken a területeken kell nekünk elésősorban megjavítani, úgy, hogy részben a káderek összetételét változtassuk meg, részben a meglévők politikai és szakmai műveltségét emeljük. Itt egy ilyen kérdéssel kspcsolatban arról kellene beszélni, hogy a káderek képesek-e a feladatokat elvégezni megfelelő színvonalon. Hogyan magyarázzuk Ó3 hogyan alkalmazzuk a mi viszon ainknak megfelelőien a Párt politikáját. Ezzel kapcsolatban elég sok problémát fel lehetne vetni. Egyik ilyen probléma, hogy a pártszervezetekben a mi különböző rendezvényeink színvonala nem megfelelő. Nagyon sok az általános szempont. Kevés az emberekhez szóló, az emberek* értelne t, szivét megragadó agitációs (y| ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
