Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.107.a/3)
1954-01-21
. fi. | f __‘ . » ■VA,-I5-£v,0 f <A,; .JlX-Og?~ • I - ‘ ^}-■"‘"■Nv. I ^X. ‘ ‘ Magyar Dolgozók Pártja XII «ker .Pártbiz ot t ság Sz i. -o r ’ inn Tit’; os ! Agit.Porp.osztálya Készült: 14 pld. S..M d a P.Al ~Lu. Bp.1954,1.21. Ih.iékoztatás az ol:tat-isi munkáról, _ A propaganda munka az 1953. év utolsó hetében és az 1554-gs év első hetébon visszaosott. Bz főképpen a laucfeatottságban es a felkészülésben mutatkozott mag. A baárkezott joltntésak alapján 1954 M.H.-ón 182? hallgatóból 1349 Jól.irt moC,a bevont hallgatók 73 *£T I. ho 13-1 xOglíukoaanon 134o hallgatóból 1262 jelent meg a hallgatók 81 $S-ka* Sok hiányosság van az alsóiokú oktatáson különösen a Politikai iskola. I. évfolyamán áltnlanos, hogy n hallgatók 40-45 fr-n készületi,nül megy el a foglalkozásra. Ezen az olvtársr} fokont azok akik mar tobbizbon járnak a politikai iskola I. évfolyamára. Az olaó évfolyamon a hallgatók befejezték a Mn yar tanácsköztársaság ciraü anyagot feldolgozását. r-Dl0p°bban 03 “‘kitárgyalt kérdés:"A Magyar XnáosköztárgaSágnak jelentőségű a K. «í:+ t ♦ a £aai8a** friiü«3a Népfront megteremtéséért."A hallgatók jól látták a Kommunista Internné ionulc VII.Kongresszusa jelentőségét, mely megmutatta a fasizmus igájában nüP teához a ^helyes utat. Világosan látták: A Korty-fasizmus Minőig a dolgozói nyoaorat, a munkanélküliségét, ugyanakkor párhuzamot vontai, a fc.U. ipari termelésével. hol a dolgozok életszínvonala állandóan emelkedett, a Szociáldemokraták áruló szerepét azt, ho y esnk a Kommunista Párt harcolt a dolgozó nép érdekéért. Politikai iskola II.évfolyam hallgatói feldolgozták a"Szooirüizmus folópitóac a Sz.U,ban" ciraü anyagot. Az anyag feldolgozására általában jellemző, hogy a hallgatnék mogértottók, a foglalkozások ólénkok voltak. Legjobban megértett kérdések: A szocialista iparosítás nál miért a nehézipar fejlősztóse a központi faladat. Párhuzamot vontak a szocialista iparosítás és a kapitalista iparosítás között. A munkavorsony es a szta hanov mozgolaora jelentőségével kapcsolatban fölvetették, hogy nálunk mennyiben aluiroi vagy felülről jövő kezdeményezés hatására született meg- a sztahauov mozgalom. 'kíS!íS°fííí,1h?t2y r‘Z OP50d<5si ^lyaraat, moly megteremtette a mozgalom kialakulásának az °J-of olt ételéit a munkásosztályban ment végbe és ezt a Párt felkarolta és szervezte a meglévő kezdeménye zéseket. Nehezen értették mag ennél az anyagnál az utolsó heti anya got, moly a mezőgazdaság szocialista átszervezésével foglalkozott a Sz.U.-ban. Ez a kérdés még mindig non eléggé ismeretes, távol van a hallgatóktól, ° 00 Nem értették meg azt, hogy mi a különbség az I.II. és III. tipusu tsz.között es a kolhozok munkaegységének az elosztását. Felvetődött olyan tévés nézet is, ho,y nálunk 45-ben nem kollott volna a földet felosztani parasztság között, hanem mindjárt szövetkozatbo kollott volna vinni. Az alsofokú oktatáson rátörtök a választási anyag feldolgozására. g-^arkÓRgő tanfolyamat a P.T.I. évfolyamon a IV.fojozetből a'történelmi részt és Hz tQ%fíáímíiUl'vülCŰZtTÍ+felv.a hpllp-t6k* a n» évfolyamon a X.fcjozetet a XII.,XI.fejozotot tárgyaltak meg. Itt nehezen értettek meg az általános válság közötti különbséget. A ^rop.konfcrencian Czilczer elv társ felvetette, hogy a német fasizmus tömegbázisát a munkánclkuliseg adta, mivel a munkásosztálynak több mint 50 f-a miuikanélküí'volt. A kér„5* hofíy non 0 munkásosztály, hanem a kispolgárság egyreszo és a lumponprolctáriátus elöntötte a fasizmus tömegbázisát. Felvetődött a z a kérdés is, hogy a kulak likvidálasának egyik feltétele a mezőgazdaság kollokt viz'iása. o “—7
