Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.106.a/5)

1950-01-02 / üzemi

kállai elvtársnó váiaazoi: utólag megemlítem meg a*/S, nogy az államosításai! j^apsaolatuai) a népnevelők ielátogatták azokat helyeket anol a kispolgárok laknak, nogy nogyan reagálnak erre a kérdéséé. Meg kell mondanom, hogy a munkások mindenhol nagy lelkesedéssel fogadták az államosítást. A kisiparosok es a kisjcereskeuo ©. pedig bíznak Uerő. elvtársnak a kijelentésé ben, ami rájuk vonatkozik, és föieg megriyugtatólag hat rájuk az, nogy kártérítést kapnak és az alnelyezseuKről gundokodnak a szakmájuknak meglexeiőeu. Az elvtársak meg­lehetősen részvetienui fogadták most a beszámolómat, viszont a dolgozok armal joboan foglakoztak ezzel a keruósyel. Az amit az divtára a megemlített, hogy biztosan kiszivággot vagy megmondták a uoue ettsrem tulajdonosának, nogy ál­lamosítás lesz ez természetesen, nogy nem igaz, rneit özek a tőkések tudták azl nogy nem biztos a talaj a lábuk alatt és igyekeztek úgy is berendezkedni. Viszont a Vasas elvtársnak először a főpir.oérnez kellett volna menni, mert tudjux azt, nogy ilyen helyen ó az, aki a pénzt kezeli. Ez bizonyítja azt, hogy nem volt eléggé előrelátó. Szeremi elvtárs felszólalására pedig csak annyi., nogy eDDői is láthatjuk azt, nogy milyen nagy összeget tudtak ezek a kisüzemek 5 munkás Kizsákmányoláséból felve.ni. A második napirendi pontot vékony elvtárs tartja meg. X'' vékony elvtárs: & magyar Népköztársaság első 5 éve3 terve a mai napon indult meg. Az 5 eves terv megindulásával bezárult a hároméves terv, mely a háborús ká­rokat hozta rendbe ujjáóitette az országot, de már itt is nagy változások jöttek letre. Az ötéves terv az ujjat építése terve, melyen az egész nép­gazdaságaira fog megalakulni uj alapokon, itt fogjuk a szocializmus alapját lerakni. Fejlett mezőgazdasággal rendelkező ípri ország leszünk. Es, anogy Hákosi elvtárs mondta nem lesz egyetlen emoer sem, ^ki nem vés/ akire köz­vetve vagy közvetlenül nem lesz kihatása az ötéves tervenk. Ez nemcsak a ter­melésűén mutatkozik meg, hanem egy ujtársadaloro fog xialakulni. Ha ae. nézzük az 5 éves terv számadatét, akkor látjuk azt, nogy 51 milliárd forintot for­dítanak beruházásra. Ez hatalmas termelési lene tőséget hoz magával azáltal, hogy uj gyárakat építünk. A termelékenysegünk 50% fog növekedni. Ha megnézzük az ötéves tervet, akkor látjuk azt, nogy a legnagyobb súlyt a nehéziparra helyezzük, enhez kapcsolódik a könnyűipar és a mezőgazdaság i3. lo milliár­­dot fogunk a henéziparra fordítani es a termelékeny segnek 2o4,'í-ai keli emelked­ni. Batalamas emelkedést fog honi az Ötéves terv. ulyan gazdálkodást hozunk létre, mint amilyen a Szovjetunóban van. Ezek hatalmas feladatok elvtársak. Alaposan fel kell készülni az 5 éves tevre, hogy tökéletes legyen a beindulás. Az előkészület munkája ós az irányítás külön külön feladat, de a kettőt egy­mástól elválasztani nem lehet. Azt a eredmenyeket, melyeket a "óztalini műszak" * alatt elértek tovább kell vinnünk és azt a lendületest, mely megnyilvánult a szellemi és fizikai dolgozóknál tovább kell fokozni. A másik feiaaa a terv­­tudat03itásának a. munkája. Minden dolgozónak érezni kell a tervbe a saját részét. Azonkívül a technikai rész, az 5 éves terve löké smt és énei fő feladat, nogy a műszakban elert eredmenyeket állandósítsák, a lendület aktivizálását am: megvolt azt tovább kell vinni, A versenyből tömegmozgalmat kell csinálnunk, mert csak is így tudjuk biztosítani a termelés emelkedését. A terv tudatos! tá3« azért fontos, hogy mindenki érezze a feladatát ami reáhárul és amit neki el «cell végeznie. Azt kell kinevelni a munkások között, hogy úgy viszonyuljanak a tervhez, mint egy alapvető szükségésseghez. •k'e kell kapcsolni a műszaki dolgozókat is. A műszak efefidmenye csak is úgy Jött létre, hogy a műszaki értelmiség uundenüt ott volt és valójában végezték a feladatukat, mely a termelés jemelkedésát idezte elő. Ez t kell nekik fokozni az b éves terv folyamán, és nekik is úgy kell viszonylani a tervhez, mini anogy a fizikai dolgozó viszonyaik. A technikai résonói felmerül a jó ipunka megszervezése. Ha minden dolgozó elé odavan készítve a munkadarab, akkor neki nem kell gon­doskodni a munkáról hanem csak a termeléssel kell törődnie és ezáltal növel­ni tudja a termelési százalékát is. A tervei fel kell dolgom egyénekre, mun­kapadokra, a dolgozónak lákni kell azt, hogy mit kell termelnie, mert csak úgy fog belekapcsolódni a versenybe, ha látja azt, hogy- mibe fog a munkája kimerülni. Ehhez kapcsolódik 3.orosan a normafelDontás kérdése. Alapvető feltétel a. verseuy tömegmozgalommá való kifejlődésénél. Meg kell állapit-X3 > __________3__________________________

Next

/
Thumbnails
Contents