Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.106.a/5)
1949-08-29
I. e g J ZOK.Oti.yy. / Feivétete vi, a XI.mer, Üzemi ti tkári értekezletén nuaapest,l?4}>, ; g*~jen, jelen vannak* ' „ .......>.... „.„Jf kállai Éva elv társnő Tóth József elvtárs Hász Gusztáv elvtárs katriiiKa uax«a elvtáx-s xovábuá az üzemi titkár elv társak, nati inka elv társ megnyitja az ülést, udvózxx az eiv társakat és ismerteti a napi rendi pontomat. 1,/ Kállai Éva elv társnő* Külpolitikai Dwszámoibó 2,/ Tóth. József elv tax a * A pórtuxzalmi kemese 5*/ riaász Gusztáv eivtárs* Az egyéni verseny. Ezután Kállax elvtáx’snő tax*tsa meg a oeszámoiőjái>. Kedvea elvtársak! Külpolitikai Deszámoőmuan igyekszem a szerveretx kérdésemnek mir— nél nagyooz xdőt engedni. Miért kell a politikai ueszámoxó. Szere tuém 'azzal ioglaAkozni, hogy miért lontos a poixtikai beszámolót is adjunk a titkári értekezleten Nagyon fontos, nogy a munkájukat ne csak szürkén a gyakorlati xeiadatokát látva végezzék ei, nagyon lontos, nogy a munkájuknál meglássák a nagy osszeiüg£éseket. Az is íontos, nogy ieiadataiukat nem, mmt a napi leckét, nanem annak mesozx távlatából tudjuk szemieim, En nem a napi sajtóról akarok oeszéini* üogyan keli értelmezni a Külpolitikai eseméjiyeket. xxxzz Az imperializmusról iizáalm elvtárs azt mondotta, A harcok éieseáese az anyaországon ueiüij a narcok eiesedése a gyarmatok xu< zott, a harcok eiesedese a kapitalisták egymáskózotNézzük meg a mai világpolitikai helyzetben az Egyesült Aiamokua a túltermelési válságok szaporodnak. A válságnak a jelei, amikor egy imperialista ország küionooző piacain keli elhelyezni az árut, a jele, nogy a oeiső árupiac eladatlanul hever, s így a termelés vissza esik, Arltayxix±x3tiiaLx«iMÉgEKxaMMMixa:x*aDaeia*exm*K Az Egyesült államok kivitele csofewei kent. a* Amerikai magántőke oiztosi tására előirányzott Jut) milliótól 1 milliót nass náicak fel és most a kormánytól pénzügyi Dxztositekot követeinek. Az árukivitel csökkenése i^4o—uan 25%—os volt. Kivé telt a zok a doigomk képeznek csak, akik a ^ náoorus tervekkel vannmk összehangolva, 500 ezer közép és kis váliaiat .unt el. A mezőgazdasági válság szintén létükbe ienyegeti a> xarmerekét, akikre támaszkodni szeretne a koraiány, mindenféle x’ekiám javaslatokkal igyekeznek vevőket szereznx. A Kiosinyoeii eladások cso^enem. A csőaok,csak a kereskeueiem&en 4Y-4ö-ig /oszeresére emelkedtek* A munkasokuan az eioocsáj tasok összege 5 miinó havonta, .természetesen a trösztök meg látszólagosan sem akarnak ezen könnyíteni. A békétől isinek, de a támauő politika peu-eiese növekvő neuezsegekoe ütkozxk, A kinax vereség az atlanti szövetségnek nepszerütlensagé és veresege a tőkéseknek a bizalmatlanságot hozta maga után. Vissza utasították xrumanxi 4 es 1/2 milliárd kölcsönét. A másik szempont az anyaország és a gyarmatok közötti eiienaegeskedes* ludjuk, hogy a végig soroa a gyarmatok lángba állnak és vívjak a szabadságért folytatott küzdelmet. Ha olvassuk az újságot, találkozhatunk azzal nogy a holland munkásbág a kínai nepnadsereg olyan mérvű győzelem, ami csoroa az egyesült államok gazdasági aietén is. Beszélt Sztálin elvtárs a kapxtaiista országoknak az egymáSkOzot*1 Kiéleződéséről , Folimernetjum ezt most is, a legélesebb ellentetek vannak Amynka és Anglia kozott. |u Az Angol kapitalista korok lázadozna kezdtek a nemet kx— vitel ellen* Egymás után jeientekzK meg a tőkés sajtóban oxyan közlemények, amelyek a Németország háborús aparátusuhak visszaállítását kiserietezx. A kiélésedett nanguxat a tőkés elemek kozutu egyre fokozódik, A iraak leertemelése után napirend re került a font xeertekeiesex is. A xasxszta l’ranoó, amxt Anglia támogat, Szxriaoaj egymásután váltják az angol es amerxkai oábkoxamanyok. Látjuk Jugoszxáviában litó esetet, aki teljes egeszeben iexeküdt a tőkés araexuei, Jugoszxávx&vai kapcsolaté bán a iegjeicntoseob volt a közelmúltban ismertetett szovjet jegyzék. Amikor °vJetuniő leleplezi xitó munkáját, aki a német fasizmus továbu lejiészteset _ */* L i A,
