Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.106.a/3)
1956-05-24
Nem folyik elég tudatos felvilágosító munka középiskolás hallgatóink között, mely persektivikus távlatokat nyitna előttük, felébresztené a vágyat bennük a magasabbfoku tudományoké megismerésére. Véleményünk szerint az O.M. és a DISZ KV. egyaránt felelősek. /Egyetemünk a maga részéről megszervezte a középiskolások számára az egyetemi nyilt napot, ahol többszázx középiskolás feszült figyelemmel hallgatta oktatóink és DISZ-szervezetünk tájékoztatását az egyetem profiljáról és a mérnökök előtt állé persppktivárói./ c./ A középiskolákban nem folytatnak következetes harcot a párt osztálypolitikájának megvalósításáért, sajnos nem egyszer tapasztaljuk, hogy középiskolák tanácsolnak el munkás- és parasztszármazású fiatalt üzembe s igyekeznek az egyetemre főleg értelmiségieket irányítani. De fel kell figyelmünk olyan jelenségre is, amikor értelmiségi vagy alkalmazott fedőnéven az iskola évről-évre megismétlődően osztályidegeneket akar becsempészni az egyetemre, amire úgy a múltban, mint a jelenben számos példa. Pl.^A könnyűipari vegyészeti technikum Eötvös Péter értelmiségi származású habár apja 18o holdon gazdálkodó nagybérlő volt. Az esti és levezőtagozatra habár a jelentkezési határidő május 2o. ta mindezideig egy negyednyi jelentkező van, mint a felveendők száma. Pl. a gépészkaron 2oo eddig 47 jelentkező van, ebből 23 munkás és parasztszármazású. A levelezőoktatási formánál való felvételnél a nehézségek sajátos formában jelentkeznek: a./ Az esti oktatásról a levelező oktatásra való áttéréssel és a munkaidő dvezmény megvonásává! a Dánulás lényegesen nagyobb megterhelést jelent, ennek következtében a jelentkezők száma egyre csökkent, ami a felvételi követelmények csökkentésére vezetett. Ez már magában hordozta a lemorzsolódás veszélyét, még a nappali tagozatnál is nagyobb mértékben. b./ Az üzemek, vállalatok felelőtlenül megfelelő szakmai gyakorlat nélkül javasolnak felvételre dolgozókat. Nem tervszerű káderpolitika alapján történik a továbbtanulásra váLó kiválogatás, hanem jelentkezési, esetleg nélkülözhetőségi alapon. c./ Az osztálypolitikát a levelező felvételnél sokkal nehezebb biztosítani, mert az O.M. szerint életrajzot a jelentkezőktől nem lehet kérni. /Itt osak véletlenül derül ki olyan eset, mint pl. a villamosnérnöki kar. I. évfolyamán az egyik tanársegéd hivta fel a figyelmet, hogy az egyik hallgató gyárosnak a fia, akinél édesapja segédmunkás volt és akinek másik fia értékekkel megrakodva nyugatra disszidált. Számos elvi kérdést kell tisztázni a beiskolázással kapcsolatban. Ilyen: Helyes-e az O.M. által előirt kategorizálás? Világosan kell definiálni, hogy kit melyik csoportba soroljunk. A mai helyzet szerint u.i. hivatalok takarító személyzete a munkás-kategóriába sorolandó, ezzel szemben a hivatalsegédek alkalmazottnak minősülnek. Osztályidegenek közé sorolandók azok, akik a felszabadulás előtt magasabb vezető állásban voltak, de az irányelvekben nem szerepel az, mit kell vezetőállás alatt érteni. Vagy felvehető-e olyan hallgató, akinek édesapja X-nek számit, kulák, de a tsz-ben dolgozik. Mit történik akkor, ha megfelelő képességű hallgatókkal A nem tudjuk betölteni a munkás- és parasztszármazásu hallgatókra megállapított keretszámot stb. A felvételi munkát a következő veszélyek léphetnek fel, amire fel kell figyelni:-/ttta'vf.vte I ta U°17.- 6 , v 3 Z
