Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.106.a/1)

1954-03-28

... ....... ....... * .fi s4 $ 1- 9 » \ • ".'" /Y* y a vasiparban 10,181,000 Ft. volt a selejtkár. Ezen belüí a Gammában 430 ezer, a Fogaskerékgyárban pedig 589 ezer Ft. A számok azt mutat­ják, hogy a gazdasági vezetés ellenőrző munkája -különösen a műveze­tőknél - még mindig nem rendszeres. Hiányzik a menetközben! ellenőr­zés és igy a MEO már csak a meglévő selejtet tudja megállapítani. Lemaradás mutatkozik ezóvben a teimelékenyeég terén is. A termelékeny­ségi mutató az 1953-as 14.3 $-os emelkedés után ezév első hénapjai- i bán jelentősen visszaesett. Súlyos hiányosságok mutatkoznak az önköltség alakulása terén is. Ter­­melvényeink előállítási költsége sok helyen stagnál, sőt emelkedik ahelyett, hogy sökkenne. Ilyen jelenségeket tapasztalunk pl. az EMAG­­■ bán, ahol 1951-ben kezdték meg a kombájn sorozatgyártásút. Akkor 1 kombájn 1600 óra alatt készült el. Azóta az üzem vezetői és dolgozói nagy tapasztalatokra tettek szert ezen a téren. Ennek ellenére aég n# is 1190 óra kell egy kombájn elkészítéséhez, A csökkenés tehát jelen­téktelen. Hasonló jelenség van a Gammában is, ahol egy bizonyos mű­szert n múlt év elején 5.000 pt. költséggel állítottak elő, ami je­lenleg 3.200 Ft.-ra növekedett, A magas önköltség vezetett oda is, hogy pl. a Bp. Kábelgyár nem tud rátérni egyes közszükségleti cikkek gyártására, mert a magas ár miatt azok értékesítése lehetetlen. Miben látjuk e súlyos hiányosságok okát? ^ Mindenekelőtt abban, hogy párt és gazdasági vezetőink elfeledkeznek arról, hogy az önköltségcsökkentés problémája az uj szakaszban uj módon vetődik fel. Igazgató elvtársaink eddig is ismerték az önkölt­ségcsökkentés nagy népgazdasági jelentőségét. A baj az volt, hogy jel­szavuk a terv "minden áron való teljesítése" volt. Emellett megfeled­keztek arról, hogy a terv teljesítése mellett fáradhatatlanul kell törekodniö.k az olcsóbb termelésre* Párt és gazdasági vezetóink elfe­ledkeztek arról, hogy az önköltségcsökkentés a szocialista akkumulá­ciónak egyik fő forrása, amely növeli államunk bevételeit, s ezáltal lehetővé teszi uj lakások, iskolák épitését, az árak további leszál­lítását. Gyakran beszélünk arról, hogy a pártunk határozatai alapján megvalósított árleszállítások emelik dolgozóink életszínvonalát éa hogy ezen az utón továbbhaladná, csak a termelékenység növelésével lő­het. Világosén kell látnunk, hogy a további árleszállítások elenged­hetetlen feltétele a különböző termelvények előállítási költségeinek állandó csökkentése, Enélkül nincs és nem is lehet életszínvonal— át r ■ ■ ----------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents