Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.106.a/1)
1950-06-11
| ----------■------J T ■ „ - 11 " 1 " '■ ■■ •" ■ W ■ « ■■ .^rn l ■a* > ammmmmtmmm&r-Előfordul az, hogy hozunk határozatot valamilyen munka mégolJgÉjMrl^. majd a nem ellenőrzött vegreto’pfás hiányossága miatt n j / 111 hozurur, ahelyett, hogy biztosit amink a régi tel jesitésé^^*-*-^^^ Szeretnék még arról is beszélni, hogy memnjiyre javítottuk meg pártbinotti Ságunk demokratizmusát, Rákosi elvtárs febr.lo-i beszédének tanításai alapjan. Itt röviden két kérdéssel szeretnek foglalkozni, minthogy az alapszervi választásokkal már részletesebben foglalkoztunk. Part bizottságunk munkájára jellemző volt, hogy az u.n. titkárság, amely lényegeben a kerületi titkár és az osztályvezetőkből állott, végezte el pártbizottságunk munkáját és teljesen elkészített ügyeket vitt a pártbizonyság ele, amelynek csak jóváhagyóan kellett bólintania. Ennek a I } celyteleneegere ráirányította kovács elvtárs a figyelmünket és azóta az ?i+vteSÜZe te “eSbeszolések csak tehcuikai Kérdések megbeszélésére szóritiCoziöK, a l;artbizottság viszont komoly tanácskozó és határozó testületté fejlődött. vtefteí k^íféa a választott / szerv, a Választmány érvényesülésének kérdene. Itt engedjek meg az elvtársak, hogy szintén a magam szemé Ivére! vonatkozóan gyakoroljak önkritikát. A régi’jegyzőkönyvek átnézése alap‘ jan^ megállapíthatom, ho. y a ^választmányi ülések összehívása csak az ^ te. Cétef?1 I:i:üCoae9ej? -0val_t rendszertelenné. Pedig az a Szervezeti o.^au lyzatmiy megsortoset jelenti, erre mentség nincs, de meg szerteném ma .yarázni, hogy fordulhatott elő. u | Ennek oka az volt, hogy ne. ismertem a gyakorlatiéi a Választmány jelentőseget, úgy lat.am, hogy annak értoké nem több annál, .amit az órtekezle 8ek tömeg eben meg egy értekezlet jelent és csak akkor1 jöttem rá, nagy Ltf?o Jnlítet3tefcrev amik?iT epei2 a legutóbbi választmá yi ülés termékeny vitája megmutaoLa, hogy milyen fontos irányitó szerepet tölt be még az olyan^választmány is, amelynek tagjai rég elszármaztak a kerületből és teteiir-h-iteiVn3^-Lkaiozheti egy pártbizottság a választmánynak ezt az irányi Lo, bíráló és ellenőrző szerepét. ■•-ííto, íteíárS %?a§y^apesti Pártbizottság kibővített választmányi uLooen 1949«aug.31-en mondotta, hogy:"a jó politikai munlca fokmérője a jo termelési eredmény." J ^ fugedjék meg az elvtársak, hogy pártbizottságunk uolitikai munkáját a termelési eredmények tükrében is némileg bemutassam. 3 -kerületünk nagyi’ zomi jellege biztosítotté, hogy munkánk súlyát az üzerateetekkel Yate fofílalkozáo képezte. Mégis, munkánk neheszabadult fel azon idők hatásától, ami kor a termelés jórésze még különböze valfalzttulajdonosok javát szolgálta. Nehezen tudtuk jómagunk is a gazda szemével nezni a gyárat az államosítás után is és rendes" fív of « V°i ••te3’ h°te tecnii Pártmunkásaink egész sorát füg etlenitetltetpte+ ©L ítete*e8?aex terhére, vagy hogy rendezvényeket, értekezleteket. rendeztünk termoles ifibtje alatt. Nem láttuk elég tisztán felaöatamkat es sem biztosítottuk üzemi elvtársaink tisztánlátását sem. í^'J'Íanb++ termelési rendszer fölénye azonban érvényesült és az álla! 3 előtt éeficites -sernek a 3 éves terv befőjezése.előtt már komolyI S3f10í'teel CS nyereségrészesedést fizetfeöfc ki az üzemek I a,.l^ojóinak. A regi Osonva Gépgyár államosítás előtt közel egy millió deficittel dolgozott, ae már 1948. végén a mérleg nyereséggel zárult, ame~y nyeresog összege a múlt év végére több mint megnégyszereződött. Ez az emelkodéa a .dolgozók aktivitásának növekedésével haladt párhuzmosan es abból következett. 1948-ban a termelési verseny legelterjedtebb r^syároat; 42 ./. — - —— _ ■- — ■ - - - • - - - - - —-------- - -- - - • - - - -...........^........... _ x - —
