Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.105.a/5)
1953-08-06
1 __ f sm f ■ ■ \- 5 - é Annak van jelentősége, amit munkaidő után ad a társadalomnak. Ezenkívül meg kell szüntetni olyan, egészségtelen jelenségeket, mint a dolgozókkal való gorombáskodás. Bgy példa a sok közül. A Kerámia tüzállé munkaügyi osztályának vezetőjére panaszkodtak a dolgozók, hogy goromba és elvárja, hogy előre köszönjenek neki azok a dolgozók, akikkel együtt dolgozott évtizedeken keresetül. Tapasztaltunk ilyen jelenséget a £p.Konzerv egyik alapszervi titkáránál is. Itt arról van szó, hogy a párt és kormány programja osak az egész párttagság bevonásával, a munkásokra való támaszkodással oldható megy és ezért kell változtatni a munkaszellemen is. A párttltkár, szakszervezeti elnök,Disz titkár kerüljön közelebb a dolgozókhoz, hogy merjenek beszélni, mer-Íék bírálni a vezetőket és ennek kapósán változzon meg & kapcsolat a ömegekkel. Osak ekkor sikerül az ellenség elleni ismételt harccal ' elérni, hogy minden dolgosé úgy tekintse a párt és kormány Intézkedéseit, mint sajátsát, ekkor fogja érezni, hogy es a ml rendszerünk megerősitését jelenti. Felmerül a kérdés, mi az oka, hogy elmaradtunk a párt és kormányprogram végrehajtásával? Ez mindenekelőtt a PB-tól indul ki. Mi magunk is szűkén nyúltunk a párt és kormányprogram végrehajtásához. Nem mozgósítottuk elég széles körben a pártszervezeteket a határozat végrehaj‘ ^ táaának megszervezésére éa intézkedéseket sem segítettünk kidolgozni a pártszervezeteknek. A pártszervezetekben viszont hiányzik a közös munka, & közös erőfeszítés. Az Igazgatókról már beszéltem, hogy ki. ősit felülről várják a mentőangyalt, azt, hogy leveszik a terveket és adnak baruházétat. Igaz, hogy felülről Is kell segíteni, mert az elmúlt héten Földvári beszélt róla, hogy a felsőbb kormányzati szervek la elkéstek az intézkedésekkel, de magunk is többet segíthettünk / * volna. A hiba alapvető oka a megelégedettség és a sültgalamb váráé, hogy mások oldaják meg a problémákat. Megnyugtathatjuk magunkat, hogy nem fogják mások megoldani és ahogy elértünk már néhány kezdeti eredményt, úgy kell ezt továbbfejleszteni. Mik a feladatok* A pártszervezetek irányításával a szakszervezet, a Disz dolgozzanak ki végrehajtási tervet a párt és kormányhatározat helyi feladatainak végrehajtáséra. Az igazgató elvtára mindenekelőtt olyan intézkedeséket dolgozzon ki, amely alkalmas a termelés szervezettségének megjavítására, a munka biztosítására, a munkások munkakörülményeinek megjavítására. A pártszervezet elsősorban a felvilágosité munka érdekében dolgozzon ki tervet és készítsen ellenőrzési tervet is az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére. A szakszervezet mindélne ke lőtt a kollektív XEzeiáB szerződés végrehajtáséra. & dolgozók jogos sérelmének kiküszöböléeére dolgozzon ki tervet. Itt a fő veszély az, hogy a jogos követeléseket is jogtalannak minősítik. Ezért nagyon komolyén kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, megtárgyalni a szakszervezetnek és elbírálni. Felülvizsgálni a régi kéréseket is és az igazgatók mindent tegyenek meg a kérések elintézésére. A pártszervezeteinek meg kell szervezni a kormányprogram agitáolójét; Ismertetni kell a helyi intézkedéseket, amelyeket a partszervezet,az igazgató tett a program végrehajtására. A második feladat, hogy javítsuk & munkaverseny szervezését, az Alkotmány tiszteletére tett felajánlások végrehajtása érdekében fokozzuk az agitációt. Meg kell értetni a népnevelőkkel, hogy különösen aktuális napjainkban megemlékezni az Alkotmányról, amikor a kormány programja az életszínvonal emelkedéséről, a törvények fokozott betartásáról szól. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy miért nagy ünnep az alkotmány, az egész dolgozó magyar nép számára. Az első célkitü- X zése az alkotmánynak a szocializmus megvalósítása. Az Alkotmány leszögezi, hogy a népköztársaság következetesen épiti a gazdaság szo^ oialiata rendszerét. Ismertetnünk kell ezen a téren elért eredményeinket. Mindenekelőtt azt, hogy az ország mér nem fejletlen iparral rendelkező mezőgazdasági ország, hanem egyre jobban fejlődő, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország lett. U--I-JL-—u» Jr ' 1 r —-------------------------------------------------------—— ——----------------------- —---------------------------------------------------------------——•' Vll"‘ .. —
