Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1955-08-17
A * ■ j - 11 - é Ezek p következő üzemek: Kőbányai Porcellán Dissougázgyár Gyógyszerkutató Mik voltak általában n munkásgyülések tapasztalatai? A Vegrehajtóblzottság megállapitása szerint s közelmúltban nem volt olyan rendezvény, ahol a dolgozók olyan nagy szómban és érdeklődéssel jelentek volna meg, mint a munkásgyüléseken. A,munkásgyülések elő észitése, az előkészítéssel kapcsolatos politikai munka alapos volt, a legtöbb üzemeben kielégítőnek mondható. E mellett látni kell, hogy a politikai munka bizo- I ny s mértékig elcsúszott « szervezési munkák irányába. Megállapítható az, hogy a dolgozók nag számban vettek részt és általában sokat vártak a munkésgyülósektől. A gyűlések hiányosságaként kell felemlíteni azt, hogy kevesen szóltak hozzá és kevés javaslat hangzott el. Ennek egyrészt az az oka, hog igen hosszú ideig tartott a levél felolvasása és hosszú volt a ga2- $ fe áasági vezetőknek a le vélfelolvasása utáni hozzászólása. Pl, a Kőbányai Gyógyszerben az egyik munkásgyülésen a főmérnök 4U-50 percig szólt hozzá, majd a PB. titkára, Halász elvtársnő hozzászólása 30 percig tartott és igy nem jutott idő arra, hogy a dolgozók hozzászóljanak és érdemben tegyenek javaslatot. Ettől függetlenül meg kell állapítani, hogy, jók voltak a K. Gyógyszer munkú sgy ülései. Meg kell állapítani, hogy arésztvevők számához viszonyítva, a javaslattevők száma alacsony volt. Volt olyan üzem, ahol 250-en vettek részt a gyűlésen, javaslatgok száma pedig csak 7-lű körül mozgott. | ' ' * A Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele alapos, bő anyag, mely meghatározza a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, kimerítően foglalkozik az iparfejlesztés kérdéseivel. A levél célja az volt, hogy a dolgozók ne csak üzemi viszonylatban nézzék, vizsgálják a jelengége két, hanem ismerjék ta meg a népgazdaság, az ipar fejlesztésével kapcsolatos iegfontoaubb feladatokat is. A felolvasás hosszú ideig tartott, a dolgozó} nem tudták eléggé átgondolni, s ez közrejátszott abban, Hogy a javaslatok nem voltak eléggé konkrétak és számbelileg sem voltak nagyok. A leghelytelenebb és leghibásabb nézet az lenne, ha azt gondolnánk, hogy a munkásgyülések lezajlásával efcget tettünk a technika fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek és többet nem foglalkoznánk ezzel, a munkásgyülések c ak az első lépések voltak az induláshoz. Ezután kell következnie a munka dandárjának, a technika fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek* ml .kell'érni, hogv a dolgozók részéről tömgével kell hogy érkezzenek a j javaslatok, újítások. A munka csak most kezdődik el. a legfontosabb feladat: ébren tartani, nem hagyni elaludni a technika, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A mindennapi életben komoly harci feladatot jelentsen nz üzemek gazdasági vezetői és pártszervezetei előtt. Meg kell keresni az üzemi pártszervezeteknek azokat a lehetőségeket, meg kell határozni azokat a feladatosat, amelyeknek segítségével mozgósítani tudják az üzemek dolgozóit arra, hogy minél nagyobb szálaiban tegyenek javaslatot. Ehhez - természetesen segiteni is kell a dolgozókat. II' ' | l 7 I .o I A2 ^ y .. , , . — ' ' ^ ^ ——— ■ i —— '
