Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.105.a/4)

1955-07-08

< Miért nem lehet bevezetni e kerület üzemeiben azt, amit már az országban a termelési értekezleteken többhelyütt bevezettek. Mi voltunk már olyan termelési értekezleteken, amely példája lehet egy jól előkészített éa megszervezett termelési értekezletnek. Ezen az értekezleten konkrétan a következőiről volt azój az adott műhely gazdasági vezetője 3o-35 peroe3 beszámolót tartott a legfon4»os tosabb termelési problémáról, melyet már előzőleg a pártosoport értekezleteken és a népnevelői munkában is a dolgozókkal előre tudattak, a dolgozók felkészülve, a tárgyat ismerve mentek a terme­lési értekezletekre, a beszámoló elhangzása után aorüan egymás­után álltuk fel a dolgozók és mondották el tapasztalataikat, javaa­­, lataikat a termelést gátló, vagy a termelést előrevivő problémákat, A termelési értekezlet határozatba hozta, hogy X és y javaslatait helyesek és ezeket meg kell valósítani és kislétszárau bízott.duót szerveztek, akiknek folaaata volt az észszerű jav slatok megvaló­sításét szorgalmazni. Hozzáteszem, hogy minden termelési értekezlet azzal kezdődőit,hogy az előző termelési értekezleten elhatározóitokból mit hajtottak C" végre, vagy mit nem tudtak végrehajtani. így az egész termelési ‘ értekezlet élő, eleven, alkotó volt. Közbevetőleg megjegyzem azt, hogy a termelési értekezlet nem tartott 3-4 óráig. Mi tnáoooljuk a kerület üzemi pártszervezeteinek, hogy ehhez hasonlóan az adott körülményeket természetesen figyelembevéve szerezzék meg a terme­lési értekezleteket, hogy valóban az alulról jövő ellenőrzés je­lentős fórumévá véljék. Mi több üzemben megkérdeztük a pártszervezetek vezetőit, hogy mennyire' ismerik az üzemben lévő lehetőségeket, a termelékenység I emelése érdekében, Megkérdeztük, hogy miént áll az uj teohinlka" I bevezetése az ujitómozgalom az üzemben. Párttitkáraink többsége f csak általánosságban ismeri az üzem lehetőségeit, és több helyen 1 nem tudták megmondani, hogy az üzemben az elmúlt félévben mennyi az elfogadott újítás és ebből mennyit vezettek be. Ezzel kapcso­latban tapasztalatuk, hogy egyes helyeken mint pl, a Ganz Kapooo­­^ lók Gyárában, nem kielégítően foglalkozik a pártszervezet az uji­tómozgalommal. Dolgozik ebben az üzemben véleményünk szerint egy kiváló szakmunkás. Jelentős eredményekor ért már eddig ia el. Most dolgozik egy túlfeszültség levezetőbe való pogácsa elkészí­tésén, aminek hazai gyártása többmillió forint évi kemény valuta megtakarítást jelentene népgazdaságunk számára. Ezzel a dolgozó­val nem foglalkoztak, sőt nemcsak, hogy nem foglalkoztak vele,hanem e dolgozó kénytelen volt illegálisan végezni kísérleteit, tanul­mányait, mert nem támogatta senki sem, Még jó, hogy az üzemben volt szakszervezet, a ki felkarolta ennek a szakmunkásnak a kezde­ményezését. Ha a pártszervezet ilyen alapvető dolgot, mint a dol­gozók ujitómozgalma és az uj technika iránt való érdeklődését nem karolja fel, a termelés pártellenörzése - bátran rámondhatjuk nem lehet kielégítő. A termelés pártellenörzése nem választható el az élenjáró uolgozők külö bűző mozgalmainak, kezdeményezéseinek felkarolásáról és el­terjesztésétől sem. Ebben az üzemi pártszervezetek sokat tehetnek, éa egyes helyeken tettek is, de nem mindenütt, eléggé köztudomású, hogy a különböző mozgalmak tartósításában vagy állandósít ásáb; n , komoly bajok vannak. E szocialista mozgalmak lebecsülése, mert annak lehet nevezni, ha nem foglalkoznak velük, a mozgalom szerepének éa fa jelentőségének mégnemértéséből fakad* gokan azt "mondják, hogy a fő | a jó műszaki vezetés. Akik igy vélekednek és tehernek érzik a kü­lönböző mozgalmakat, azok lebecsülik a dolgozók alkotó erejét. f ' r ■ r a» ti-7-i 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents