Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1954-10-08
______________ ^ "W*- ' ' ' 7 r ” 'w “ ~~ ...JtfifF ' f5 ^ • * »'-.*• _ Xo -ti Ez is hozzájárult anhoz, hogy ezen a területen ilyen komoly ereoményekét tudtak elérni, de nem utolsó sorban jól Összedolgoztak az elvtársak. Ez azt erodményezte, hogy ezen a területen 142$-ra teljesítették az előirányzatot. Minden üzemet megemlíteni nem tudunk, ae azt maguk az elvtársak is tudják, no,-j melyik üzem, hogyan teljesítette a penzumot. A Tefu nem érte el al.oo$~ot, de itt a nibát az DTP. követte el, mert helytelenül állapította meg az előirányzatot * A leghamairább befejezte a jegyzést az Ipari Vegyszergyár és a legjobb eredményt érte el tavaly és az' idén is. do rnég több üzemet is lenetne felsorolni. De vannak olyan üzemek is, melyek 9o#8o-6o$~ra teljesítették ezt a feladatot. Minden egyes kérdésre nem akarok ki/térni hiszen az elvtársak nagyjából ólvan kérdéseket vetetlek fel. mellyel be3z ánolóraban már foglalkoztam. Olyan kérdést nem vetőttek iel az” elvtársak, hogy a jegyeztető párok kioktatása, mennyiben segíti elő a jegyzés sikerét. I Véleményem szerint ez egymagában nem elegendő szükséges, nogy a népnevelők már előzetesen megbeszéljék a dolgozókkal, nogy milyen összeget kell legyezni. Ott anol ezt megtettek lényegesen gyorsabban ment a jegyzés.,Bz arra figyelmeztet bennünket, hogy a jövőben alkalmazni kell ezt a módszert. Kováks István elvtárs elmondotta, nogy a Szovjetunióban ^ ezzel a módszerrel folytatják le a jegyzést, - ennek következtében min» ; den dolgozó tudja, hogy neki milyen összegei kell jegyezni. Az idén a VK-ban alkalmazták ezt' a módszert és a ropgyülóaeir után a dolrozók 8o#-a lejegyzett, mivel már különösebb agitacióra nem volt szükség. Ahol a part és a gazdasági vezetők kapcsolata jó volt, ot t sikerült jó eredményt elérni. A Köb. Vas és Axélban is bevonták ebbe a munkába a gazdasági vezetőket és beosztottjaikat Ők jegyeztették le. Ezek az elvtársak előbb példamutatóan lejegyeztek és aaután mentek a dolgozókhoz jegyeztetni. Általában ezeknek az elvtáraaknak van tekin télyiik ós hallgatnak rájuk a dolgozók. A jegyzésnél igen komoly eredményt tudtunk elérni, amikor alkalmaztuk a társadalmi nyomást/, értem ez alatt azt, hogy röpgyülést hívtunk Össze és a dolgozók maguk követelték, hogy aki még nem jegyzett végre döntse el mi a szándéka, me&nyit akar jegyózni, amikor egy-egy embernek a jegyzéshez való hozzáállását tárgyalják meg a dolgozók. Előfordul, hogy egyes párttagok nem akarnak tagdíjat fizetni, ilyen egetekben is a párt^ tagság'foglaljon állást ,3a igen jo módszer és ha a dolgozók zöme, c'óiibr sége követeli meg, hamarabb tudunk eredményt elérni. Balla,elvtárs “elvetette, hogy vannak dolgozók akik nem jegyeztek,süe most meggondolták magúkat, - el lenét fogadni. « Azokat a népnevelőket akik kint jártak a területen és munkájukkal segítették a „kölcsönj egy zést az üzemi titkár elvtársak dicsérjék iaeg, emel tó jék ki a párttagság előtt, hogy ezek~az elvtársak derekasan’kivették részüket a kölcsönjegyzés munkájából. Minden pártszervezetnek alaposan értékelni kell a V3zető3égi ülésen ós í 8 taggyűléseken azokat a tapasztalatokat, molyelcet a kölcsönjegyzés során elértek# ill. szereztek. Igen gazdag tapasztalatok ezek és ezeket a jövőben hasznosítani kell. Felszínre jöttek a jegyzés során olyan pártonkivüli emberek, akik kéménven megálltak helyüket eboen a munkában a pártszervezetek feladata az lesz, uogy kellő foglalkozás után tagjelöltek legyenék, k,m,f.
