Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1951-07-20
.MM •.» - — -2,/ Kultúrmunka. j \ A MDP II.Kongresszusa egész népünk, figyelmét felhivta a kfulli^rfoWadélom nagy jelentősX éré. Rákosi elvtára beszámolójában kitá^^r:\ a kérdésre, G,erő elvtárs is érintette, Révai elvtárs egészvrelN«-éTa- 1ásóban kulturforradalmunk' mai helyzetét éa feladatainkat- ismertette, éa végül a Kongresszus határozatainak harmadik pontja összefoglalta /X-Jg . tenni ve lóinkat ezen a téren. A Kongresszus a kul túr forradalmat a fmelt 5 éves terv megvalósít ásónak, valamint a mezőgazd, szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként határozta meg, A szocializmus felépítése lehetetlen a kultúrforradalom feladatainak megvalósítása nélkül, A kul tjur fórra dalom azt jelenti, hogy tanulni, ifi fi! hogy a dolgozók százezreiből kell szakmunkásokat nevelni. Jelenti | azt, hogy emelni kell a dolgozók általános műveltségi szinvonalá-t, . tágítani politikai és kulturális látókörét. A kulti>rforradalom jelenti az-t, hogy dolgozó népünk millióiban ki kell fejlesztenünk es tudatosítanunk a' munkához, az államhoz# a hazához való uj viszonyt, hogy valóban gazdának érezzék magukat az y országban. Ki kell feji szteni és meg kell szilárdítani az uj,szo-1 X cialista erkölcsöt, hogy állandó, szívós, rendszeres harcot kell í y vivni az emberek öntudatában, erkölcseiben, szokásaiban meglévő kapitalista ideológiával és maradványaival, a kispolgári önzés, a közérdek iránti■közömbösség szellemével. Nekünk a szocialista szellemben való átnevelés szolgálatába kell állítanunk minden eszközt, az iskolát, az agitációt és propagandát, az irodalmat, a filmet, a művészetet, a tömegek kulturális mozgalmáig ‘ nak minden formáját. Révai elvtárs kongresszusi beszédében azt mönti X dotta: "Ma a munka és a kultúra összekerült, ma dolgozni és művelődni egyet jelent. Mi nemcsak azt értük el, hogy a munka robotból.bejjf csillét és dicsőség dolga lett, hanem azt is elértük, hogy szégybn-i nek számit nem tanulni, öntudatunkat és szaktudásunkat nem gyarapife taniS. . Hogyan fejlődött kerületünk kulturális élete a Kongresszus határozatának szellemében? Kétségkívül vannak eredményeink, különösen a Pgü művészeti csoportok munkájánál t •. pásztóijuk ezt. Az elmúlt nyáron XF» pl. más kerületek látták el műsorral a szabadtéri színpadunkat,most, a a kultúrverseny őta azonban úgy fellendültek csoportjaink, hogy az idén két színpadon tudunk állandó műsort adni. Megnőtt az érdeklődés a könyvek iránt is', A Szabó Ervin könyvtár rövid idő alatt 6 uj \ könyvállomáat nyitótí a dolgozók kérésére. A Phylaxia építkezés I dolgozói bírálják a ku 11urfele;lőst, mert nem látja el megfelelő ». mennyiségű és minőségű könyvvel a szálláshelyet, sikerrel folytak M kerületünkben a Tanács és a' Szakszervezetek által indított kul túr , 7 és könyv táros képző tanfolyamok, sok dolgozónk tanult- meg az alapjáé/ ismereti tanfolyamon írni és olvasni. Dolgozóink.a Kongresszus ha-Tljl tározata, á Párt felvilágositó munkája nyomán megértik, hogy szó- s ''gm cialista épitőmunkánkban mosót olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor i-gö/ a müveletlenség a továbbhaladás akadályévá válhat. ' Az uj, szocialista kultúra építésé azonban nem békés folyamat. Az ellenség árt, ahol tud, ahol hagyjuk .őket. Az 'ellenségnek nemcsak az a módszere, hogy felgyújtja a kultúrotthoni és megdobálja kővel a szabadtéri színpadon szereplőket, - a megbújt ellenségnek uj, alattomos módszerei v írnak, amire nem figyelnek fel kellő éberséggel a pért szervezetek. Egyes pártfunkcionáriusok is, az üzemben megtartott természet tudoményi eloauáeők nem kielégítő látogato.ttségát Őr■ é , dekt-.lensé._ .el, a dolgozók "közömbösség"-ével magyarázzák, Va: jón kinek az érdeke, hogy a mi dolgozóink megmaradjanak a misztikái}!, a fatimai csodák világában? Különösen azokban az üzemekben, ahol .több a női dolgozó, van szükség még nagyobb mértékűén a természettudományi előadások kiszélesítésére,
