Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/4)

1950-09-25

" a S í nek, mert hiszen lehet olyan dolgozó is, aki mennyiséget és minőséget is vállal. De az üzemtől kapott statisztikai kérdőiven az 53 versenyző­nek mindössze 4o vállalása van. Nem tudom, ha ezt az adatot nézzük, ki hiszi el, ezeknek a számoknak a valódiságát. Hasonló a helyzet a Fémtö­­megoikkmüveknél, ahol igen sokáig 8oo-on felül volt a versenyzők száma. Hónapokon keresztül látszólag jó volt az üzem versenymozgalma. Egyszer azonban összeadtuk az egyéni és brigádversenyszők számát és mindössze 447 fő maradt versenyben. A furcsaságok sorozata tűnik ki abból a mozgal­mi kérdőivekből, arait a vállalatvezető elvtársak küldenek a Pért felé.Pl. a Fehérnemű jelentette, hogy van egy 3oo-as brigádjuk, holott a dolgozók­­legnagyobb része nem éri fi a loo /-ot sem. A Kőbányai Aluminium henger­mű jelentésében a következők vannak: A munkásokból álló brigádok száma 27, a 27 brigádnak a taglétszáma 109. Ez az adat rendben is lenne, de a jelentés totoabbl részében a komplexbrigádokkal foglalkozik, amelyeknek a I száma 8 és a létszámuk összesen 9 fő. Ez aztán tényleg érthetetlen. De nem érthető a Kőbányai Fonó jelentése sem. Ebbőn az Űzőmben is van komp­lex brigád, ha nem ie sok, de jelentős létszámmal. Egy komplex-brigád működik az üzemben ás ennek a létszámaa 44 fő. Ha van ilyen brigád egyál­talában az üzemben, nem tudom milyen munkát tud kifejteni ilyen nagy lét- : számmal. De elég lesz az adatokból. Be számoló ínnak ezt a részét Lenin elv­étére tanításával zárom be, aki azt mondotta: " A Bolsevik Párt korunk ^esze, becsülete és lelkiismerete. Ez a tanítás vonatkozik ránk is. k Az adatszolgáltatásról beszéltünk, beszéljünk egy pár szót a kiértéke­lésről, amitől tulajdonképpen a statisztikai adatokat kapjuk. Verseny­­vállalásaink egyrésze még ma is veszélyezteti a munkaverseny komolságát. A munkaverseny a dolgozó tömegek forradalmi kritikája, és nekünk, akik ezt a bersenyt szervezzük, nem szabad megengednünk, hogy a szerződések komolytalanságával ezt veszélyeztessük. Még mindig sok a versenyszerző­désekben a nem kirtékelhető vállalás. Még mindig sok az olyan vállalás, amelyekben a munkaidőt becsületesen ledolgozzák, vagy nem késnek el,stb. A munkássosztály becsületesen dolgozik és az az egy-kettő, aki talán nem igy cselekszik, előbb-utóbb megbánja ilyenirányú cselekedetét. Aki ma munkát vállal ebben az országban,az magára nézve kötelezőnek tartja azo­kat a rendeleteket, amelyek a munkaviszonyt szabályozzák. S ebben benne van az is, hogy a munkaidő mikor kezdődik, tehát a munkavállalónak mi­kor kell megjelenni a munkahelyén. A munkaversennyel a szocializmust é­­pitjüfc, tehát a vállalásoknak is ilyen iránaban kell megtörténni. 07 a dolgozó nép előtt most az uj normák megdöntése és az 5 éves terv első évének mielőbbi befejezése áll feladatként. Ezeknek kell, hogy a munka­versenybe beépüljenek és megvalósuljanak. Visszatérve a kiértékelésre, anélkül, hogy egy-két üzemet megemlítenénk, általában szomorú tapaszta­latunk van ezen a téren. Aránylag a sörgyár oldotta meg a kiértékelés Írásos propagandáját a legjobban. Sok üzemben csak halvány kréta felira* hirdeti azoknak a nevét, akik az elmúlt héten a termeslést jól végezték. Sok üzemben valahol a fali-ujség cikkei között, vagy a hirdetőtáblán, a labdarugó bajnoksában résztvevő üzemi csapat legjobb eredménye és a fe­gyelmi bizottság határozata között találjuk meg egy gépelt oldalon, azok nevét, akik az elmúlt héten a legeredményesebben termeltek. Le kell szö­geznünk azt, hogy az 5 éves tér első évének a befejezése előtt,állunk mi már olyan jól gazdaságilag, hogy ezeket a dolgozókat hozzájuk méltó táblán, érthetően kiirva adjuk tudtára az üzem dolgozóinak. Az előbb em­lített gépelt papiron legtöbbször a következő található: Pl. felírva 34. bérhét, Kiss János 12o /, Kovács István 112 / stb. íme igy akarjuk pél­daképül állítani a legjobbakat a munkásság elé. A kiértékelésnél ne a százalék kifrésérp törekedjünk, a zt értékeljük ki, hogy mennyivel többet készített el, hány darabbal, kg-al, vagy vetéssel többet termelt, mennyi ennqk a gazdasági értéke. A kiértékelésben ez a fontos. Tanitsuk meg a dolgozókat gazdaságilag értékelni a versenyt. Mutassuk meg nekik az el­ért eredményeken keresztül, mennyivel járultak hozzá a szocializmus épí­téséhez. A másikthiba az, hogy a versenyvállalások egyrésze és pedig a minőség, Í az anyagtakarékosság nincs kiértékelve. A műszaki ellenörzőcsoportok felállításával, a minőség kiértékeláséhek megvan a lehetősége. Mégis _____________________________________2___________________ i _ . J- 7 T • -— ■ 1 1 - 111 ■ ■■ i

Next

/
Thumbnails
Contents