Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1949-09-22
Ezt a munkát úgy oiinálják az elvtársak, hogy ilyen nehé'z^JRlAa még nem volt. Nehezebb, mint a választás, de egyben a lggsaiaÉit»ámu^a is. Kemény, bolsevik mádra kell dolgoznunk. 1 A kerület ki fog hivni egy másik kereületat és te rmészetea/hogy Kőbánya nem maradhat le. A kölcsön jegyzést az összfizetés után kell számítani. Nagyon szép a Rendőrségi Pártszervezettől, az ön/kéntes egy havi fizetés felajánlás, de ezt el is vártuk a magyar Rendőrségtől. A körzetekben természetes először röpgyülések lesznek, azután indul meg a lkásagitéciő. Az összevont nagy röpgyülés nem lenne olyan eredményes, mintha azt 1 műhelyenként tartják meg. ,, » A Gépipari Központ körlevele igen helytelen, elkéri a levelet és Ígéretet tesz, hogy el fogják intézni. Antal t /bank/ Minden körzetben fel kell állítani aljegyzésl helyet, ott is, ahol kevés a laké, legfeljebb hamarabb fognak a munkával végezni. A kötvények 200.- Frt névértéküek- lesznek és úgy mint a sorsjegynél, lesz feles és negyedes kötvény. Kétféle kötvény lesz, rendes és nyeremény kötvény. A rendes kötvénynél az % kamatot az ötödik év végén a kölosönnel együtt fizetik vissza, a nyereménykötvényeknél az 5#os kamatot minden évben nyereraénytérg.yak formájában kisorsolják, A kölosönök részleteit november 1-től kezdődően 10 egyenlő részletben vonják le a dolgozóktól. Lesz egy nyomtatvány garnitúra, amely három részletből áll és ha a dolgozó uj üzembe megy, egyik példány a régi munkahelyén marad, egyet magénál tart, egyet pedig lead az uj munkahelyén. Ha esetleg az történik meg, hogy nem dolgozik tovább, akkor megkapja a már lefizetett összeg értékű kötvényt* 2. napirendi pont: ' • 1 1 , • I ' ^ K r a u s z : Az első napirendi pontból még kimaradt, hogy nekünk elsősorban a nyereménykötvényt kell propagálni, mert ezzel öt éven keresztül állandó érdeklődést tudunk biztosítani a dolgozókban. Az augusztusi taggyűlések már jobbak voltak, mint a júliusiak, fejlődés feltétlen- tapasztalható. Általában jobb volt az előkészítés, a megszervezés, a titkárok beszámolója is jobb volt, a tagság hozzászólása is szintén. Azonban néhány helyen tulsoká elhúzódott a taggyűlés és ennek nagyrészben az volt az oka. hogy sok volt a napirendi porit. A -jövőben ezt lehetőleg el kell kerülni, evvel biztosítjuk a taggyűlések részébe az érdeklődést* Persze, ha javulás volt is, ez egyáltalán nem kielégítő, még igen • sok hiányosságot tapasztalunk, amit feltétlen ki kell küszöbölni. Pld,a Fémtömegoikkmüvek 654 dolgozója közül egyetlen tagjelöltet sem vettek fel arra hivatkozva, hogy az uj dolgozókat még nem Ismerik, mert még nincsenek ott hat hónapja.Mi biztosak vagyunk benne, hogyha alaposan megnézzük az ott dolgozókat, azok közül is a legjobbakat, feltétlenül találtunk volna köztük olyat, aki szeretne a pártba belépni. Általános hiányosságok. 1./ A taggyűléseket nem készítik elő kellőképen. A. titkár beszámolója széteső, általánosságokban mozog és nem beszél konkrétan az elvégzett munkáról. Tapasztalata szerint egyes helyeken,^az elnök, aki bejelenti, a napirendet, ma sem ismert a napirendet és az'utolsó percben sugdolózik a titkárral, hogy mit is mondjon. Persze kiderült, hogy rosszul jelentette be a napirendet, zavarosan. ✓* ! ■__________________________________3_________________________________________j — * * — —
