Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1949-09-22
r ' ' ’ ’ ' ~ ' M : .; ■ .... 1 | ^ 4-megvalósítani. Az üzemeknél nemcsak arra kell menni, hogy az^ns^eg kijöjjön, hanem az a fő szempont, hogy az összeg teljesitese,^%tu\t®ljenitisa minél több dolgozó által történjen. Mindenkinek éré znia KeVl,hogy . jegyzett fillérei mind megannyi tégla az épülő, az erős^dő/J^éáaMzmus épületében és végső fokon a saját és családja jövőjét bi^P&sij[i;j«. \ Agitációnk konkrét legyen. Ne csak arra mutassunk rá, hogy miket é/tünk el országosan, hogy az ipar, a bankok és a nagykereskedelem nagyrésze az állam kezében van, hogy nagról-napra szorítjuk ki a még meglévő magántőkéé .elemeket, hogy a mezőgazdaságunk erőteljesen halad a gépesités utján, hanem kontrétan mutassunk rá az üzemben elért eredményekre, a dolgozók életszivonaléban bekövetkezett javulásra és mindezt kössük össze azzal, amelyet az 5 éves terv fog hozni a .dolgozó népnek. Jó, ha összehasonlítást teszünk a 48 au'glisztóí eltelt időtől laekövetke. ze11 eredményekkel, amelyek mind oda hatottak, hogy fokozatosan emelték életszínvonalunkat. Pl. a kenyérjegy megszüntetése, a kenyér árénak olcsolbbodása, a minőségének javulása, a burgonyában, zsírban, húsban,tej- . ben, tójában bekövetkezett mennyiségi növekedés, a ruházati cikkek árának esése, minőségének javulása, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ^ ma jobban éljünk, mint egy ével ezelőtt. De hogy a népi demokráciában mennyire igaz éa valóságos az a jelszó,hogy k legfőbb érték az ember, azt mutatja egy pár adat a nyaralásokra vonatkozólag is. A Szaktanács több mint loo.ooo dolgozót vitt üdülni, gyógyüdültetésen 5ooo dolgozó vett részt, loooo tanonos üdült, a népjóléti minisztérium is lo.ooo gyermeket üdültetett, ami azelőtt ismeretlen fogalom volt. De a népi demokrácia felszámolt a munkásosztály legszörnyübb rémét, a munkanélküliséget, úgyhogy ma mér munkaerő hiány van, az utóbbi félév alatt a dolgozok létszáma loo.ooo-el nőtt. A kölcsönjegyzés tehát elsősorban politikai jelentőségű, de a kölcsönjegyzés hazafias kötelesség is, és ebben nagymértékben fog raegmutatkoz- • ni, hogy ki mennyire érzi fontosságát annak, hogy hazánk milyen mértékben erősödik meg és lesz mindinkább szocialistává és hogy egy-egy hazafi ezért a célért személyesen milyen áldozatot képes hozni. ^ A kölcsönjegyzés egyben osapás az imperialistákra, mert erősiti a békefrontnak ezt a szakaszát, növeli az imperialista táborral szembenálló •haladó erők ütőképességét. Tudnunk kell azt, hogy a Sz.U.-bán az 5 éves tervek gyors és sikeres megvalósulásához a szovjet emberek nemcsak jó és áldozatkész munkát adtak, hanem anyagi áldozatvállalással is elősegítették a tervek sikerét és elérték azt, hogy elmaradt országuk sokkal rövidebb idő alatt tette meg azt az utat, amelyet a kapitalista államok 5o és loo év alatt értek el. Rövid 3o esztendő alatt a világ legfejlettebb iparú és mezőgazdaságú országává vált. A Sz.U. dolgozói a maguk ügyének tekintették a tervkölcsönt, mert tudták, hogy a terv minden fillére az ő érdeküket szolgálja. A Sz.U.-bán mondotta «gy gyári munkás, hogy tudjuk hová megy a kölcsönünkből befolyó pénz, üzemek és gyárak, iskolák és kórházak, városok és falvak építésére fordítjuk. A Moszkvában 1949. májusában kibocsátott 2o milliárdos negyedik államkölcsön jegyzésének ügyét az egész szovjet nép egyhangúan a legnagyobb lelkesedéssel támogatta és már az első napon egy milliárddal túljegyezte. Tudnunk kell különbséget tenni a kapitalista országokban kért és a nálunk jegyzendő kölcsön között. Ha a kapitalisták pénzt kérnek, bizonyára pénzügyi zavarral küzdenek, A mi költségvetésünk' mér tavaly is deficltmantes Bolt, pénzügyeink rendben vannak, költségvetésünk előirányzatai helytállóak. A kapitalista országokban a kölosön a tőkések érdekét szolgálja, az ő hasznukat növeli, mig nálunk a dolgozó nép érdekeit szolgálja, munka • , 5~ . .. " " :------.... ^ ^ ~ I
