Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1948-12-23
/ - - :«K2aaaaia- ' . . a- ^ :^ymm >1 ■"■Jy X\ X * < | £■ * *?.!!?***? 1 ■•■<j Felvétetett 194l3*d&cember 33»-án, a Magyar Dolgozók Pártja X.ker. Szervezetének X.ker.Füzér u.13.sz.a.helyiségében, az üzemi titkárok értekezletén. Jelen vannak: 85 üzemi titkár, a kerületi titkár, szervező titkár, irodavezető és kádervezető elvtársak. lopusán alvtárs megnyitja az értekezletet, bejelenti a napirendet: Kovalcsuk elvtárs az átvizsgálással kapcsolatos adminisztrációs hibákat hozia fel. 2./ Serflek elvtárs felhivja a titkárok figyelmét, hogy a leváltott funkcionáriusok helyébe uj aktívákat állit- I sanak be. 3./ Harmati élvtárs titkári beszámolója. 4./ Hozzászólások. Harmati : Az általános külpolitikai tájékoztató keretében vázolta a demokrácia és az imperializmus erőinek jelenlegi helyzetét. A Sz.U.hatalma, gazdasági megerősödésén túl, a népi demokráciák megszilárdult politikai és gazdasági helyzetét ismerteti. Mindennek az alátámasztására az imperializmusnak, elsősorban a népi demokráciák területéről való kiszorulását, Franciaországban és Olaszországban, I =~ k Görögországban és Kínában, valamint Vietnámban elszenvedett vereségét a ismerteti. Rámutat a kapitalista országokban, elsősorban Franciaorv3- szágban és Olaszországban az állandó sztrájkokra, amelyek a Marshall terv dollármillióit nyelik el, keresztülhúzván az imperialisták számításait. Rámutat Kina felszabadulásának nagy nemzetközi jelentőségére, megvilágítja az Indonéz népe ellen indított hollandi támadás imperialista jellegét, általában a szocializmus erőinek megnövekedése alapjeiban rendítette meg a kapitalista világrendet. Rámutat arra,hogy a népi demokráciák országai a Sz.U., Görögország és ívina, valamint Vietnám e^y hatalmas szocialista egységet alkot s ma már egy szocialista világrendről beszélhetünk. Ez a szocialista világrend támadólag lép fel az imperializmussal szemben és szorító erőt jelent a még meglévő kapitalizmussal szemben. A szocializmus erőinek a második világháború útán ilyen mérvű megerősödése azonban nem ok arra, hogy túlbecsüljük saját erőnket s lebecsüljük az imperializmus erpit. A második világháború nemcsak a szocialista erők számára hozott uj lehetőséget, de az imperializmus erői is, Amerika vezetésével egysé^ gesebb .irányítás alá kerültek. Ezt számításba kell venni. Az imperl** alisták megkísérlik megteremteni az atlanti blokkot, földközi tengeri blokkot és egy közelkeleti blokkot. Tehát az imperialisták sem alszanak. A harc nemcsak fegyverrel, hanem ideológiai sikon is folyik. És it feli kell hivni a figyelmet' a harmadik utas árulék politika képviselőire. Ezek nemcsak osztályárulókké, hanem közönséges hazaárulókká is lettek, és ahogyan folyik és élesedik a harc országon belül, Ugyanúgy folyik és élesedik nemzetközi méretekben is. Ezt a harcot megvivni 6aamei harcnélkül nem lehet. Szoros egységben és szövetségben a szocializmus felé haladó többi országokkal, része vagyunk a nagy-nemzetközi stratégiának. Ezt kell megértenünk, hogyha ezt nem értjük meg, Jugoszlávia sorsára jutnánk, ahol elárulták a saját népüket és megtagadták a nemzetközi szocialista mozgalmat. Felhivja a figyelmet országunkon belül a szocilizmus építésének fontosságára, mely szorosan összefügg a helyes norma felállításának kérdésével. Befejezésül figyelmébe ajánlja a titkár elvtársaknak, hogy ma már nem kézműves kommunisták vagyunk, hanem nemzetközi nagyüzemi kommunista politikát folytatunk. D é g i : /M.Textil titkár/: A szocialista nevelés kérdéséhez, Kaszás elvtárs /szabó Mátéffy/ a titkárok feladataihoz, a Mémosz titkára a vasfüggöny legendáját említi meg és a megoldatlan társadalmi problémákról beszél a kapitalizmuson belül. Fehérvár i^elvtárs • 'a Schuller titkára, bejelenti az üzem dolgozóinak norma felajánlását ................................................................2r................................
