Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1950-05-27
fi» Jelentés » * - -* v ’• *• '■ /'i ... . í ,, H ’X-A.- <L 1 . ' ■ i. :'d : ’* ■ ‘ . ? V* “ l V’ i#»- ■•.-• © az 1949/50. tanév iskola lat ogat ás a inak tapasztalatairól. 1. A f. tanévre fővárosi viszonylatban eImodnhatjuk, hogy nehezen indult. A tanerők' beosztásai körüli visszásságok hónapokig tartottak és sok iskolában még december végén is volt tanerőhiány. \ visszásságok oka Magybudapest tanügyi személyzetének átszervezése és a beosztások kérdésének a tanügyi ügyosztálytól az I. /elnöki/ ügyosztályba történő átvétele volt. Hátrányosan érintették az éve lej i tanítási:, munkát- a kés n megjelent tan. könyvek is. 3 . Ezek -mellett a körülmények mellett kiegyensúlyozó ^.at ása vo.lt a Nagybud pesti Rártbizottság határozatának a tanulmányi színvonal emeItoKáése érdekében. Ez a határozat megmozgatta a tanév elején a pedagógus társadalmat, mert világos és félre nem érthető cél! itüzéseketn adott a tanítás ■ műnk áj éhoz>\ #at ár ozat alapján elkészültek iskolánként a munkatervek és ez éknek a munkát er ve lenek a szellemében indult meg a tanítás. Minden iskolá- 1 x-v bán havonta kiértékelték a tantestületek ez irányban végzett munkáját. 5. Erre a tanévre vonatkozóan me g ál la p it hat juk, hogy súlyos követelményeket állított fel a tanerőkkel szembon, amelyeknek általánosságban a tanév végére ele,get tudtak tenni, A tanerőhiánj/t^ a vállalt helyettesítésekkel, a tankönyv-hiányt tanmenetekkel és jegyzetekkel pótolták. 4. A pedagógus "Nevelj jobban" raunkaver3enynek nem sok jelentősége volt a f. évi tanítási lyúnkában, mert a ver sény feladat okát nem konkrét iz ált tik és igy ezek a legtöbb helyen ötletszerűségekben jelentkeztek. Az iskolák közötti versenyről nem lehetett szó, helyettük egyéni és o.szt ályver senye le alakultak ki. A mánkaverseny-felhívásnál eredményben értékesebbek -voltak Szt ál innak, a világ dolgozói bölcs vezérének 70. születésnapjára történt munkafeljajánlások. Izekben úgy a tanerők, mint a tanulók kivétel nélkül részt vett ekés nagy jelentőségig: kel] tartanunk a későbbiek kapcsán abból a szempontból ős, hogy ezek a felaj uniósok később állandósultak és a Szovjetunió 9^ me gi smér 6 s eben, példájának követ ősében jelentkeztek. 5. őrösén emelkedik ki az iskolák évi műnk áj Vb ól az uj szocialista munkamódszer keresésének* kérdése. A kartársak sok érdekes kezdeményezéssel járultak hozzá az itt meginduló munkához. A módszerkeresősében főként arra törekedtünk, hogy az eddigi kórdjfe-kifejtő és magyarázó módszeres eljárás helyett a munkáltató, gondolkodtató, problémákat felvető és közösségi irányú eljárást* dolgozzuk ki az egyes tantárgyak vonalán és a tanulók, fejlődése szempontjából. Itt is nagy segítségünkre volt a ólen járó szovjet pedagógiai eMélete és gyakorlata, amelyet a, ke áileti pedagógusokkal igyekeztünk megismertetni. 6. A módszerkeresés ügyét alátámasztotta gyakorlati téren a kerületünkben meginduló természettudományi oktatás szakköri munkája. Ebből a célból 3 természettudományos szakkört lótesitettünk: a . / mát emat ika -fiz ika b./ természetrajz-biológia-földrajz c./ t őrt énelem-ma gyár nyelv és irodalom. A fenti szakkörökbe az érdekelt szaktanárok jártak el, ahol tapasztalatcserékkel, előadásokkal, természettudományi cikkek ismertetésével és ezeken kívül az iskolákban fi> lyó bemutató tanít iis okkal az egész ke rület részére, hospitálásokkal az egyes iskolák részére, igyekeztünk felvenni a harcot az ideálista világnézet babonái és ferdőségei ellen, á X. kerület iskolái a VII. ügyosztály központi szakköri szervezését megelőzték. A 3 szakköri vezető: Kálmán Mihály, Katona Ferenc, Németh Lajos L . ; / 4 ' » ' ^ ti
