Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.105.a/3)

1949-04-07

y >' .■

Jegyzőkönyv. j

• . i • , i \ , ,

Felvétetett 1949. április 7.-én, a MtD#P.X.ker>.székházában /Füzér u.13./ a Pártbizottság üléséről, .

Jelen vannak: .Lopusán, Farkas, Serflbk, Szkárosi, Steinmetz, Bálint, Yy,

Kovácsné, Léwy, Tormásit Soóg^ ^arAdi, Steflcó elvtársak.

I Farkas elvtárs megnyitja az ülési)iüdvözli megjelentek t, köztük Soóg elv- “

I társat, az uj kerületi ifli-titkárt. Ismerteti a napirendet, 1./ áz országi

I gyülé i választások előkészítése, 2/ a Nagybudapesti ártbizottság terveze| te, 3./ bejelentések. Mielőtt rátérnénk á napirendi pontokra, felolvassa a

| múlt ülés jegyzőkönyvi határozatait, s ellenőrzi, hogy végre lettelc-e hajt-I va. '

I * , ;

L r 1../ 0,y.jiaágggy»1.fifl1. válaztások ehnkés zl t.éaa . Lor)11gán elvtárs. _

I % tudjuk, elvtársak, megjelent a SZahad Nép-ben egy cikk, mely szerint

I a Függetlenségi Népfront javasolja a ház elnökének, oszlassa fel az ország-I gyűlést. Ez tudjuk, mit jelent. A választás küszöbön áll. Munkánk középpontjában e határozat végreha jtása áll. Rákosi javaslatát a választások meg-I ejtéséről a Politikai Bizottság elfogadta, kéri a köztársasági elnököt,

I mondja ki a feles zlatást.

I Most nézzük meg, milyen szempontok voltak azok, amelyek indokolttá tették

ezt? A jelmlégi összetétel nem fejezi ki úgy az erőviszonyokat, amilyenek azok valójában, a képviselők száma, és megoszlása sem „olyan, hogy élesén kidomborodna a munkásság ereje, ha cáak igy Mn'zünk. Másodszori azok a I feladatok, amelyeket a kormány 1947 .-ben maga elé tűzött, még. lették old*

va, az°ta sekat. fejlődött államhatalmunk, det;a kormány, Minthogy az'1947.es célkitűzésekkel bir, mintegy gátjává válna a további fejlődésnek, arí ^ madszori az u1 ötéves terv megvitatása, amelvet a Politikai Bizottság megvitatott és elfogadott, a szociátfcmu£ építése, vagyis egy uj országgyűlés feladata, tehát az uj alkotmány as cc ializmus allcotmánya lész, mert az eddigi alkotmány ma, a proletárdUteatura idejében már elavult, nem felel meg a formáknak, sa feladatoknak, m3&l#ez még 1945.-ben lett megtárgyalva,

! az uj alkotmány tehát a köztársaság yaiq átmenet a népi köztársaságba,

mely a szocializmust ópiti. Az ötéves terv végrehajtásának szükségessége és a választás sikerének biztosiéi ionost a fontos cél. A válsztókriak' 95 /-át le kell szaya zta thühk, de hogy eds éltük, döntő a munka előkészítése. kell, hogy a választásban résztvegyendc azok az egyének, akik passzivitásba vonultak eddig. M0Zgüsitani kell a párttagságot, de azontúl, az összes tömegszervezeteket és ifjúságot, agyarország a külföld előtt is sokat fog azo- S repelni, tudjuk, most az UNO közgyűlése elé kerül a Mindszenthy-ügy, Rajk

j elvtárs errevonatkozóan éles jegyzéket intézett az UNO elnökéhez, ez nem

j lehet nemzetközi ügy;

Rákosi elvtárs és mi is'foglalkoztunk a válsztás kérdésére, végül is a dön| tés az , hogy nem ősszel,, hanem még most megkezd jüfa' a válbsztási előkészüle! teket. Hogy ez miért szükséges, aná ak több oka van, Az imperialisták háboí rus uszítása felerősödött, szöveté géseink egyre inkább gyöngülnek^ mi pedig

a proletárdiktatúra továbbfejlesá&éórt harcolunk. Nemosak a külső, hanem a

belső reakció ellen is fel kell vennünk a harcot. A Népfront közös listán indul, .de a jelölteknek 7o $1a.ra M.J0 . soraib 1 kerül ki, a tobbijjp^őtok jelöltjei pedig os3zesenoO Vágyig* a 34o képviselő közül 2o4 "0 . .

* *

*-- .... . . . _ i i i_i__i_______________________________________

/

>

v 7 / ;á l Ö0G3

I