Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1949-01-13
- 2 - i 9 li i 0128 tulajdon van, az állam nem más, mint gépezet a munkások elnyomására. Lenin: Megakadályozni a volt uralkodó osztály hatalomra való törekvését, o „kommunista pártok vezetése mellett megkezdeni a szocializmus építését, amely az osztályellentétek megsemmisítéséig vezet. Tehát: állandó harc között folyik a szocializmus építése a párt vezetésével. A régi államforma megdöntésére irányuló mozgalomnak két döntő formája van: 1. proletárdiktatúra, 2. demokratikus köztársaság. Az első proletárdiktatúra 1871.-ben a Párisi Kommün volt. /7o nap/, a második 1917.ben a Nagy Szoci. loista /októberi/ Forradalom a Szovjet-Unióban, s nalufck Magyarországon az 19Í9.-ss. /A demokratikus köztársaságban nincs polgárháború/ A Szovjet-Unióban a proletáriátus hatalomra jutott, de a régi rend hivel nem menekültek el, hanem felvették a harcot, /rendőrök, csendőrök, kozákok/ Alkalmazni kellett tehát a diktatúrát /4 évig/. Nemcsak ők, az országonbelüli osztály ellenségek harcoltak a proletárállam ellen, hanem külföldi segítséget is rászabadítottak a fiatal szocialista államra. És a szocialista állam éhtrevulóságátmufeáitje^ hogy sikerrel felvette a harcot ellenük. Lenin: A proletáriátus keny^ szerűit erős eszközök alkalmazására, szÍvesebben megváltotta volna a földöket, gyár kát, lényegesen kevesebbe került volna az államnak, mint i a harc. Ez á Szovjet-Unió diktatúrájának jellegzetessége. Ezzel szemben a demokratikus köztársaság diktatúrájában nincs szükség ilyen polgárháborús módszerek alkalmazására. Országunkat a Szovjet- Unió Vörös hadserege szabadította fel, az osztályellenség nagyrésze nyugatra ment, fegyveres ellenállásra nem volt módjuk. A Szovjet-Unióban belülről történt az átalakulás, nálunk kívülről. „A népi demokrácia is diktatúra, de a szovjet forma nélkül. A proletárdiktatúra előfeltételei: Osztályellenség soraiban zavar, kétség legyen, a proletariátus a bolsevik párt vezetésével meg volt szervezve, ugyanakkor a kormányban zavar és rendszertelenség volt. Most nézzük meg, ml a biztosítéka, mi az előfeltétele a néj)i demokráciának. A kommunista pártnak meg kell nyerni a nép többségét, „meg kell szervezjsni a hadsereget ós rendőrséget. Ez a harc nálunk két évig tartott. Kezdetben még nem tudtuk, mi lesz, népi köztársaság-e? De aldöntöttük, hogy a szocializmus,<felé..mf&yánk a népi demokrácián át, a mi _ munkánkkal, és a Szovjet-Utt.)d. sá^ével. Ha a kormányt nézzük a népi :-<$raokráciáfc&^azt látjuk, az koalíció. De nagyon jól tudjuk, a proletáxijjtus vezeti^QS^irányitJa a hatalmat. Ebből a tételből következik, hogy fcgy, év 6^á\ megingat/hatatlanul vezetjük az országot. De ebből az ia kö^etk^i^./hogy ¥mig ez a hatalom nem volt szilárd, addig nem voltunk élég fori^'afi/í&LefJc, s, ezt az elmaradást most kell behoznunk, tehát gyors|lt^úJÍcelÍ>^£ iramot. Tehát biztosítani kell a szocializmusba való fe'álőolfiw&tjat;, éa biztosítanunk kell a proletárosztály vezető szerepet.Osztályához )-$ és öntudatos proletárokat kall állítanunk vezető és-.^g.ds^Tunk^&óba. S ez a szervezés még csak most kezdődik. S itt...kell figyeleméi kísérnünk és kiemelnünk a budapesti prolatárokáttyc&kik tudjuk, magasabb osztályöntudattal rendelkeznek, mint általában a vidéki, vagy vidéki városok dolgozói. S itt kell megemlítenem a káderek-kérdését, a káderek fokozottabb kitermelését. A helyzet eddig az volt, hogy takarékoskodtunk a káderekkel. Ilyen kispolgári takarékosságra, ilyen soviniszta csökevényre semmi szükségünk. Ha a jó kádereket elviszik, ez azt je. lenti, kénytelenek vagyunk újakét hozni, újakat kinevelni,így tehát szélesebb kádermunkánk lesz. I ^ ; i ■ N __________________________y________________ / i
