Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1948-07-22
8T; i ^ériams^öj^í^fgél ják. Az angolok lár cm ily yőfcőea állnak sár jykf jr^SŰer ' ■ ’? e sitt cl le;-., r zorbrr r rj> aí ••••!- h 3>1 „ í 1 :.:f t áll? \ mx ' '......... 1 '[■'••> küv tik port ne nőt. A 3 n-ci'k í r 6' ■ ■ rz 3 ’ 'k-:r.l-;t ' ..reliiv , A francia kor.;;';;:' búk 7 '• rrk ok.' '\r l/ro/aXs: találka tő .-c.g, mert mág c. kormányon belül is vamunk *llmr,ői azr3.míriksi politikának, mely ■ zorofiír. üsczefn; g p Mar:-!.; 11 i érvvel. A -jobboldali czociá.lderokraták in rádöbbentek arra a f linsi- r ':;r? , h o wy bová ve se t- : her endik ott-a politika, 3 zen merik vállalni 31 ílő'_et ■ . 'p "cl'. Odáiw vezetett, hogy kölfiölddal kérőnk®delmi szerződ ' t seri köthetnek, az amerikaiak m;/ k 'rde sá m i 'ífk ■-' 1. Föl 3 3: ellen szerv rvilvénül n"1' azzal e. politikával ez-: nb-nr , «ho: y i'T 'mc: törszágot a Jrahnll - pl’ . cl éllitu'k talpra. Ebben Kára# tor:; zá.p - esi illa ; ' gük - ujrr'lcd-3. 't látják ás; hazaárul'ónak mi- I í Ssdtik a kormány ilyenirányú politikáját. Szert,fogadják szí pátiával • ''yh 'Jlni 'rtekezletet, aiyrt tudják, hogy Orom;ország Nemet- Oi-’s z á__ de militaliz ál ádázát akarj?. A francia komára.ni cta párt "1 zig-:• i'ö': • ; . p zönt. A De Houll politika felbomlóban van. A francia hesafisj 3. tehát 7gnő fokon nekünk dolgozik, mert- érdekei úgy '“ivár ják, hogy p.o: ’ oo . azt az utat köven1';, amit a rn'pi d«mokráoi'!-:. Jellemző, ^ hogy a kommunista képviselőkön kivül több min t száz képviselő zz; vágott De-Goullák ellen. A kommunista párt az :g':z francia műnk áron z~~ tályt mag?; mögött tudja. lehet n' y o, hogy még rohadtabb kormány- következik, de ez min ütne cetre má.p. jobban előkőcziti >ú., túliéit » népfront politikán- ’ . •-mclybxK c’.3 a !<on;-nXa,,^^"Dvg.‘f; Í;3.4' (,>:ii i/ulHí dolgozhat, A komán; irta párt srővmyp't •autg.áőfa, ho.„y hlN|ba3.Rárt ák zz étboniari s muri: ' or ily zakr-z:.rve z..ti/ n ''t, a cz\rá jokr.ál• cgy emberként állottak r. kommunista párt aiöo* „ Jta fcif.qií<Mrumá:.;;\as imperializmus, leg:■ • 'bb láncszeme 'r. est veti<y.J'jjy'1intpHoú set^5ízíz± r :■■■ rxi-1 r: ini ideológia,razziát a varsói 'rftsíMezícten, rácsint a kommunista párt politikáján Jr eztül. A frrúpia krizd^á-iyolO-ái ár? erek a kon runiztz n-'nt k'o , mely egy programot adofcp Afíl pvítek i/:goTöá';árr, \ Az olauz .helyset sokban hasouliX a franciéhoz'. A választ'Jók u t áh De (!*;•;• peri azt k'pz Ite, hogy raoa^jiár r-;sA«feüd az Hxxxi»frxxx»Bt ut i számára. Tobliaki elvt 'r. sccmá 1 yábn'h'w-'fflsfjr;ban errsk akadályát l'tták 1 ihat mer árnylatét, követtek '.1 ellene. Too.gliatti elvtár ~ Moszkvában 3 t oi plt, Dimitrov •:. Ívtár ./tói 3 xekícxx nsm'zc tközi ;aur.’ -3 mos x-Tom kiainganlc rácm.'l^ oic 'go volt, atKliy ás a merénylettel & nemzetközi mur- L mos _rimát is íJarták s;u|taniv A . :;nr yl -1 után azonban kiderült, hogy az olasz munkásosztály ereje törellen. 7 millió munkás egy emberként állt talpra, 's l'pett sztrájkba, '■ m ijedt _meg D« Gór-peri fenyegetéseitől, A választások után megpróbálták n szociáldemokratákat 'na kommunif;; táknt ;; vn;nbe 'llití-.ni,„xmi r ' zbc sikerűiét is, .in rt a dentrum kapta kezébe a vezetést. Azonban ez ccm adja fel a kommunistákkal való ?gyű>tműködé■ t, ellenben frladj’s a nápfrorét politikáját, és felveszi •& kapcsolatot a Szoc.Informraal. Moát -azonban bebizonyocodött, hogy a fn-.Qöl ál demokrata tömegek egészsége sek. ás rávezetik a töflKgeiket' a'-'helye a útra. Kenni elvtérs szerint rcn volna politikú; , ha ők vinnék '; vcEctáct, azonban egy félév múlva ez aktuális less, .Sztálin elvtárs sürgönyt intézett a. kommunista párthoz jógiiét ti • Ivtáru sebe sülőse után éu ebből figyelmest*, táa hangzik az öeszes kommunista pártok felé, hogy becsüljék meg értékes vezetőiket és ne csak beszéljnrek a harc élsződéscről, hanem fokozzák az éberséget. A jugonsláv kongr®::í;zustólí nem várhatjuk a helyér;, útra tárást, mert ez nem ia igy van előkészítve. Nagyon jellemző a jugoszláv politikára, hogy nagyon sok nz rv nem- árt egyet Tito politikájává"1 és mégis r'juk szavasnak. Ez bizonyos m'rt'kig helyes is, mert cáltal&n lenne most felvenni egyenként a harcot, krrt igy' egyenként könnyén mcg-vcm( ~ !, 3 j / >
