Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1948-06-02
i\ ) /x. ker\ „ ' \ ! \ V! V e p; v z o k ö n v v 1 \ /hmm x — Fölvétetett 1048.junius 2.-án a M.D.P.X.kér.Füzér u.13.sz.a.holvir,-góbén a végrelmjtőbizottság ülésén. Jelen van ak: a jelenléti iv szerinj^.Harustyák elvtárs az üjéet megírod; ja, bejelenti, a napirendet: titkári oszámolof jelentések. / \ PtS! P ' v II a r ni^a t i elvtárs: A mai b|ÍM ioÍ<k anyaga a szervezeti szabályzat, mely azúrt lett kiadva egyelőre csay tervejaet fotójában, hogy es tleges hozzászólások után módosítani \ehesfc&AMg\|fajta* A javaslatokat írásban kell betör josstcni. A sz.3z. l\yegé''liógy Leni* szellemében készült és nagyi áb 1 magában foglal ja a konv\ni3ta partok szokásos felépitését. Hl pontb.,.1 áll ug % agyar Dolgozók ALptjának alkotmánya. Ez a legfontosabb szempont és óbb.1 kell kiindulni a mgyarátf&tánál. Az első pont leglőnve£080ob része, hogy a “.D.r. a dolgozók legfőbb szervezeti formája. Eddig s~- os a szempont nem volt eléggé megvilágítva, úgyhogy még egyes funkcionáriusok is, akik a t; iiegszervezetkben dolgoztak, úgy látták, hogy az a legfontosabb szervezet, ahol dolgoznak. Ez helytelen,a párt a dolgoz'k legfőbb szervezeti formája. Minden egyéb működő szervezet a párt irányítása alá tartozik. Döntő módon hibázik az, aki nem a pártot tekinti az irányító szervnek és ennek folytán eltér a párt irányvonalától. Dönt" súlya van ennek a kérdésnek ma, amikor az államhatalom nagyrésze á kezünkben van. Helytelen az a felfogás, például, hogy mindennél előbbrevaló a rendőrségnél és a honvédségnél való befolyás,'mert ha nem szereztük volna meg a magunk számára a dolgozók rokonszernvét, nem tudtunk volna érvényt szerezni akaratunknak ezeknél a szerveknél sem. A marxilenini tanítások sarkalati pontja, hogy a párt élosanat. A megnövekedőtt létszámú szakszervezeteinkkel is Kapcsolatot kell fenntartani és ide is bevinni a párt irányvonalát. Az üzemekben idáig a két párt testvérharca következtében az volt a helyzet, hogy a szakszervezetekre tartozó szociális feladatokat a párt végezte el. Ennek véget kell vetni, hogy a szakszervezetre tartozó szociális problémákat végezze el a szakszervezet, a nárt pecii a politikai vonal irányitója legyen. A másodikpont a párttag fogai., ’nak meghatározása. Enr.él a meghatározásnál az orosz mensovik és bolsevik párt 19o3.évi vitája volt az alap szempont. A mensevik álláspont szerint*párttagok lőhetnek mindazok, akik magukról azt mondják, boy ok szoci^lo mokraták. A holsevikiek szerint ez nem elég, hanem részt kell vonni a gyakorlati munkában is. Lenin úgy határozta mog, ho; y az az i azi párttag, aki az osztálynak katonája. "Tudjuk, hogy á katona nemcsak elfogadja a hadsereg szabályait, hanem végre is hajtja azokat, ez a teljes értékű párttag. Hebizonyosodott, ho y ez a helyes álláspont és ez érvényesült a szervezeti szabályzat 2.pontjában. Az F nont alapján a termelésnek mindig élen kell járnia. Ez egy uj pofit, iely sem a Ez. hP.Sem a p.H.szervezeti szabályzatában idáig nem volt benn. P-rsze 25 évvel ezelőtt ez kissé furcsa lett volna, amikor arra irányult a törokvésünk, hogy a tőkésosztályt megkárosítsuk. De most az ogyix logfontosab pontja a szervezeti szabályzatnak. Mog kell magyarázni, hogy'" most nemcsak ogyéni érdek a több termelés, az ország jöttének alapja is. Legtöbb helyen az üzemekben azt a választ kapjuk a termelés fokozására való felhívásra, ogy adjanak többet, majd a kor termelünk többet. !'cg kell magyarázni ennek lehetetlenségét és forrását, azt,hogy ez a jobboldali szocr id mokrntáktól ered. Egyes ü.b.elnökök visszaélést követtek el hatalmukkal és leül nböző juttatásokat élveztek. Ez óriási mértkbon romoló hatást gyakorolt a munkmorálra. A 7.pont a tagjelöltség kérdése. Párttagot csakis egyénileg lehet a pártba felvenni. Ez is'uj pont a Sz.sz.-ban. A Sz.IT.-ban eddig is igy volt, nálunk azonban nem. Lenin szerint a munkáspártok jellegét az ha-I i /
