Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1948-11-18
. !i/oorá) Felvétetett 1%48.november l$'.-án, a Magyar, Dolgozók Párt ja X.ker. Szervezetének X. kér. Füzér u.il^wááJ^iú^.yip^á^ben, a pártbizottság ülésén. J W-JO- ' Jelen vannak a jelenléti iy ozejpinf^y / f) Lopusán elvtárs üdvönli á elánt eket, az ülést megnyitja. Bejelenti anapirendet: titkári beszámoló, I.B. megalakulása, szervezőtitkár munkakörének megállapítása éa különfélék. ' \ 4y , v ■" , Harmati:A XVII.szakszervezeti/kongresszus döntése alapján a ' szakszervezetek átalakulnak ipari szervezetekké. A régi, szakmai szervezkedési forma gátolja az államosított i^ar egységes vezetését, igy egy üzemen belül, bármi legyen ia a szakmája, mindenki egy szakszerve-r zethez fog tartozni. A régi széttagoltság azt jelentette, hogy pl.Csepelen 26 féle kollektiv szerződés szerint fizették a dolgozókat. Egyelőre 5 szakma alakul át: a vasas, taxiles, vegyi, élelmiszer 's —— mslamiparx nyomdaipar. A Szakszervezeti Tanács megállapította, hogy ez a kérdés igen élénken foglalkoztatja a dolgozókat, két táborra oszlott a munkásság. A régiek kissé ellentétes hangulattal állnak szembe a kérdéssel, az 4945-ös fagok közömbösek vele szemben. A pártfunkcionáriuaokat be kall állitani a felvilágosító munkára,mert nem mindegy, hogy a tagság közömböa-e a szakszervezettel vagy érdeklődéssel figyeli problémáit. A nyomdászok tanúsítják a legnagyobb ellenállást. Az elit szakszervezetekben általában nehezen megy az átalakítás. A régi szakszervezeteknek 60.000 tagjuk volt, ma pedig 1 millió 600000 a tagság száma. Nekünk az a feladatunk, hogy az uj szakszervezeti munkásságot felrázzuk a közömbösségből éa értessük meg a kérdés jelentőségét. Sok helyen jelentkezik a szakmai sovinizmus. A mintakéazitőket pl. csak fél esztendei szívós munka után sikerült beolvasztani a vasas szakszervezetbe, mart úgy képzelték, hogy a kis halak megeszik a nagyot. A szakszervezetek átszervezése egyúttal tagkönyvceerét is jelent. Elsősorban a nagyüzemekben, majd az egész országban. Az üzemekben nagygyűlések lesznek és ennek keretében az összes más szakszervezetekhez tartozók átlépnek abba a szakszervezetbe, mely az üzem zömét képezi. Belépési nyilatkozatot kapnak, tagsági könyvüket leadják, azt a szakszervezet felülbél.vegzi. Az 5 szakma átlépése után, mely november,december hónapban fog megtörténni, a többi üzemek átszervezése is megtörténik, az egész lebonyolédik március elsejére. Márciusban kiírjak a szakszervezeti választásokat és megválasztják az uj vezetőséget. Jelenleg 11 féle szem'lyi és 5oféle tagsági járulék van. Ez egyelőre óriási nehézséget jelent, mert akik átlépnek, azoknak az előző szakszervezetben élvezett segélyt biztosítani kell. A vasas szakszervezet pl. 50-6000 uj tagot hoz át, akik csak jogokat hoznak magukkal. De minden szakmának vállalnia kell ezt a feldaiot, mert ez egy óriási előrehaladáa. Egyes azakszervezeti vezetők nem értik meg, miért szükséges az átszervezés, anyagi szempontból mérlegelik a kérdést. Minden szakmának lesz egy titkársága az uj szakszervezetben, ahol a speciális problémákat fogják elintézni, képviselik az újonnan jövőket. Ez azonban csak a központban lesz, önálló szervezőbizottságok a területen nem lesznek. Egész sor iparágban már ki van dolgozva az ipari kollektiv szerződés. Az államosított üzemekben a választások után az üzemi bizottságok • ■> 1 1 ■ ■■■■■ — -------------------------------------/ A > I
