Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1955-07-08
ra fii% ra , * f - 7 - 0 4' A patronálŐ-felelősők munkáját külön ki kell emelni, akik nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel végzik munkájukat. Köztük nem'egy mint pl; Kamer.yecki elvtárs a VK-oól már 1946 óta végzi ezt a munkát. A jó patronáló munkáért eddig 7 elvtárs részesült magas kormánykitüntetésben. A kerületi patronálómunka nagyob b lehetősége érdekében a Budapesti PVB. határozatot hozott, hogy az eddigi messze eső patronálóterületeket fel kell cserélni és ezentúl patronáló-brigádjaink a pestmegyei, aszódi és ráckevei járásba fognak járni. Ez az intézkedés ' ehetővé teszi, hogy több időt töltsenek a brigádok patronáltjaiknál. I A patronéiómunka segítséget ad a K.V. határozatának végrehajtásához. Mindenekelőtt, oz a’segítség megszilárdítja a patronált terme- 1) szövetkeze tét és ezzel vonzóvá teszi a dolgozó parasztok száméira a szocialista nagyüzemi mezőgazzaálkodás útját. Ha ezt a munkát jól végezzük, jelentősen előmozdítjuk a mezőg azáasági szocialista szektor növekedését, tehát a K.V. határozat egyik célját. Az is kétségtelen, h úgy a jól végzett patronálómunka emeli a mez<5- i _ gazdaság termelékenységét. ichát segít megvalósítani a K.V. határoz ^ fában megjelölt másik célt. A fentiek mellett az is biztos, ho® ozsol a munkával erősítjük a munkások és dolgozó parasztok kapcsolatát, tehát szilárdul a munkás-paraszt ssevetseg. Hogy a patronálómunkát, - e munka színvonalát tovább emeljük, az a feladat, ho® az üzemek pártbizottságai ós pártszervezetei figyelmük előf erébe állít sók: e murára segítését, Értékeljék a végzett fela. datoknt, gondoskodjanak arrél, hogy tehetséges, politikilag szilárd, a szervezésben jártas, a mezőgazdasági problémákat ismerő elvtársak kapjanak patrónálásra pártcegbizatást, Mostantól kezdve tekintsék a patronálómunkát az egyik legfontosabb pártmegbizatásnak, A K.V. mostani, határozata ráirányítja figyelmünket a kerület mezőgazdaságára is. Tudni kell, ho®’ kaületlinkben io van looo kataszt^ rális hold szántóterület. 2 területen az állami gazdaság, valamint egy egyes tipusu termelőszövő tkezet és még sok egyéni gazda gazdáikba i k. Meg kell őszintén mondani, hogy a K.V. júniusi határozatának megjelenéséig elhanyagoltuk a kerületi mezőgazdaság szocialista íeilesztésénel: kérdését. 1® állt elő az a szé®enteljesnek mondható helyzet, hogy termőföldjeinken nincs egyetlen Ill-ás tipusu termelőszövetkezet sem, pedig a területek itt le kszenek a munkásosztály fellegvárában. Egyetlen I-es tipusu termelőszövetkezteünk 5 ével ez előtt alakult és a mai napig sem vol G túli jlcii idő III—as típusúvá iojlődni. Tagjainak nagyrészé milimárikból és mis spekuláns elemekből regrulálodótt ’s" a termelőszövetkezeti formát csupán azért vették fel, hogv az ezzel járó előnyöket élvezhessék. A szövetkezőt szellemére jellemző, hogy pl: a szövetkezet elnöke 4 kutasxtroli 3 hold földet vitt be a szövetkezetbe 4-et pedig szövetkezeten kivül müvei# A szövetkezet tagjai az alapszabályt nem tartják be. A szövetkezet földjók sokszor loo-nál is több napszámost foglalkoztatnak, tehát kizsákmányolnak és a tagok fuvarozással vagy más spekulációs tevékenységgel töltik idejüket. A szövetkezetben egyetlen párttag, teh"át pártszervezet sincsen, E szövetkezet mai^formájában egyáltalán nem vonzó az egyénileg dolgozó parasztokra^ léte - Icnyegileg a kerületi mezőgazdaság szocialista átszervezésének legfőbb akadályává vált. /6 1 _ j / /m >
