Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1955-07-08
ft• < , " - 4 -/ Igen fontos kérdés a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában annak megértése, hogy ezen időszak jellemzőié az osztályharc élesedése. A~proletárdiktatur& - mint ismertéé halálos csapást mért a f .'ldesurakra és a városi burzsoáziára, - de még meg-van létezik wz oszt ily ellenség legerősebb rétege - a kaláka ág. IS réteg tudja, hogy a szövetkezeti mozgalom győzelme falun, e® ot jelent a kizsákmányolás megszűnésével, gazdasági és politikai" hatalmuk végleges és teljes szétzúzásával. Ezért a kulákok szövetkeznek a reakció mta raegl'vő erőivel, a volt feudálisokkal, a városi burzsoázia falura húzódott tagjaival, katonatisztekkel, klerikális reakcióval és más spekuláns elemekkel, hogy megakadályozzák a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, a munkás-parnazt szövetség erősödését. Természetesen nem arról van szó, hogy a kulákság ereje nő és ez okozza falun az osztályharo lzjodésót, hiszen a kulákság ereje, na lényegesen kisebb, mint pl: 1948-ban volt. Az ősz tilyha re élesedese azt jelenti, hogy egyre fokozódik az osztályellenség dühe és ellenállása, mint egy megsebzett vadállat megsokszorozza erejét és szembeszáll a szocializmus' építésével. Most amikor a K.V. határost a mezőgazdaság szocialista átszervezését k te az egész párt legfőbb feladatává teszi és é cél elérése érdekében -mint' ismeretes - a városokból, gyárakból a legáldozatkészebb kommunisták százait falura szólítja", - különösen fontos ismerni a szocializmus építése lényegesen nehezebb és bonyolultabb feladat mint városban. Itt a városban a ki zsákmány olók és kizsákmányoltak úgyszólván semmiféle szállal nincsenek Összekötve egymással," a két szembenálló erő frontja világosan kirajzolódik, A munkásosztály egységes tábort alkotva* harcol elnyomói éllen, A falun viszon nem ilyen élesen elválasztottak az^ erők, igaz ugyan, hogy az egyénileg gazdálkodó kis és közép>rasztok állnak szemben a. falusi burzsoáziával u kulákaággal, ne látni kell, hogy ők is tulajdonosok és ez bizonyos mértékben Összeköti Őket a kulátokkal. Nem egyet rokonság, tehát társadalmi kötelék és más gazdasági természetű szál is, fűzi a kuldkokhoz. A meglévő kötelékek tucatjain ^ . keresztül sokszor érvén,eaült a paraszti rétegek felé a kulik befolyás és ez megbontja egységüket. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a falusi értelmiség szerepét sem. A városban, gyárakban dolgozó értelmiség közelebb állt a munkásosztályhoz, mint a falusi a dolgozó paraszthoz, ő maga is kizsákmányolt volt. A falusi értelmiség az ottani föLiesurak és más bdrzsoá rétegek hajcsárja volt és ezen a réven kiváltságos helyzetet élvezett. Mélyen el van választva s. dolgozó parasztoktól pl: a volt intéző, ispán és más hasonló foglalkozású értelmiségi. E rétegeket erős szálak fűzik az egykori föl lesűrűkhöz. De mások a pártviszonyok is falun, mint a vá»03okban. a városi pártszervezetek nagylétszámúak, a párttagok lényegesen magasabb ideológiai képzett séggel rendelkeznek. E pártszervezetek egységes hatalmi erőt képviselnek és a volt burzsoáziának semmiféle befolyás® "nem érvényesül bennük. Ezzel szemben a falusi pártszervezetek rendszerint kislétsz.muak, tagjaik nem szokták meg a szervezeti életet és ideológiai színvonaluk is alacsony. A falusi párttagságnak csak egy része dolgozik még szocialista szektorban, io részük magul is egyénileg dolgozó parasztok, földtulajdonosok. Ebből folyik, hogy nagymértekben hasonlóan gondo lkodnak mint esetleg a kulák földtulajdonosok. Ennek révén ® akran érvényesül még a pártszervezetekben is a kulákbefolyás. Ugyanez mondható él a falusi tanácsokról is. ____________/3_______ , I / m > 4
