Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.105.a/2)

1954-10-07

- lo -te VqrainMlné elytáranői A beszámoló felett a vitét megnyitom. Haruatvák elvtárs: Nagyon örülök Békési elvtárs, ill. a Pártbizottság beszámolójának,­­az az őrzésem, hogy ez volt az első beszámoló a kerületi Pártbizott­ság életében, amely végre egyszer, nehézségekkel együtt tárta föl pozitivon a kerület helyzetét, biztos, hogy a politikai magatartás államhoz való magatartást, fgymáshoz való ragaszkodást, vagy áldo­zatkészséget 1 'ginkább ilyen alkalmakkor lehet lemérni, mikor oda­megy ünn, hogy adjaaz uj hazám pénzt. Az a körülmény, hogy a kerület éppen hogy csak lejegyezte az elő­­irányzatot, az a körülmény,ahogy Békési elvtárs a nehézségeket őszintén feltárta,- ez elvtársak sok mindent mutat véleményem sze­rint,- úgy érzem, hogy ebben mi is hibásak vagyunk. Az a véleményem, hogy a politikai munka kérdésében nekünk Jobban el kell mélyedni, nem volna helyes, ha felületesen végighallgatva ‘ a Pártbizottság beszámolóját, elmennénk és nem vonnánk le ezekből bizonyos tanulságokat. Le kell vonni,- elsősorban azt a tanulságot k hogy a Kerület rosszul dolgozott. A kerületi is tudta, az elvtár­sak; is tudták, hogy minden esztendőben van államkölcsön,- mégis az utolsó perore hagyták az agitációt. Konkrét esetet mondott Békési elvtárs egyik-másik üzemből, hogy ahol a pártaktiva előkészítette a tagságot, ott szépen ment a kölcsönjeg. zés. De ahol olyan pártak­­tlva van, amelyik előre látta a feladatokat, előre politizált, ott olyan pártaktiva van, amely egész esztendőben agitál, politizál. Biztos, hé a ml pártaktlváink ilyen magatartást tanúsítanak és eh­hez a P.V.B. megadja a szempontokat, ezenkívül figyelemmel kiséri a napi eseményeket, ebből a két tényezőből is biztos, hogy kemoly agitáciőe anyag áll rendelkezésre. Meg kell tanulnunk, hogy azok az idők elmúltak, amikor nagy tömeggyülések hatása alatt éLIrtük azt, hogy a reakció visszahúzódott és ezt győzelemnek vettük, vagy elér­tük azt, hogy államosították a nagyobb, később n kisebb üzemeket. Ennek az ideje lejárt, most sokkal aprólékosabb a munka és ezt csak meggyőző munkával lehet elvégezni. Ez az egyik hibája véleményem s szerint annak, hogy nehezen ment a békekölcsönjegyzés. A másik hiba egy kicsit egész politikánkban van,- hogy egy kicsit helytelen di­csekszünk. Könnyen vesszük azokat az eredményeket, amelyeket elér­tünk. Nem vitás, hogy az eredmények olyan nagyok, hogy az ember nem bírja,megállni, hogy ne dicsekedjen vele. De azt hiszem, hogy tul­­ságoan a dicsekvés oldalán állunk, nem magyarázzuk meg, hogy ezeket az eredményeket milyen sok nehézség és áldozat árán valósítottuk meg. Az biztos, ha valamiért fárad, dolgozik az ember, az sokkal becse­sebb. Körülbelül igy vagyunk a politikánkkal is, nem eléggé tárjuk fel ahoteit a nehézségeket, amelyek árán Sztálinvárost, Inotát lehe­tett ^piceni. Egyszerűen csak van és örüljenek neki. Mi is úgy tá­laljuk, hogy tiz esz endő eredménye: uj ország, uj nemzet, uj élet minden uj, minden szép, minden jó. Félhető, hogy az emberi gondol­kodás (negatívumai azok "hogyha minden szép és Jó, minek kérnek tő­lem köloeönt"? Ezek azok a mélyebb, analitikus forrásai gondolata­imnak, amit Itt felvetek. Nekünk - véleményem szerint - meg kell fordítani az agitációt, egyrészt a kampányszerű ngitáoióból áttér­ni a rendszeres ngitécióra,- másrészt mielőtt valamilyen valóságos M j _____--------------------------------------------- rai ' » i

Next

/
Thumbnails
Contents