Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1954-10-07
- lo -te VqrainMlné elytáranői A beszámoló felett a vitét megnyitom. Haruatvák elvtárs: Nagyon örülök Békési elvtárs, ill. a Pártbizottság beszámolójának,az az őrzésem, hogy ez volt az első beszámoló a kerületi Pártbizottság életében, amely végre egyszer, nehézségekkel együtt tárta föl pozitivon a kerület helyzetét, biztos, hogy a politikai magatartás államhoz való magatartást, fgymáshoz való ragaszkodást, vagy áldozatkészséget 1 'ginkább ilyen alkalmakkor lehet lemérni, mikor odamegy ünn, hogy adjaaz uj hazám pénzt. Az a körülmény, hogy a kerület éppen hogy csak lejegyezte az előirányzatot, az a körülmény,ahogy Békési elvtárs a nehézségeket őszintén feltárta,- ez elvtársak sok mindent mutat véleményem szerint,- úgy érzem, hogy ebben mi is hibásak vagyunk. Az a véleményem, hogy a politikai munka kérdésében nekünk Jobban el kell mélyedni, nem volna helyes, ha felületesen végighallgatva ‘ a Pártbizottság beszámolóját, elmennénk és nem vonnánk le ezekből bizonyos tanulságokat. Le kell vonni,- elsősorban azt a tanulságot k hogy a Kerület rosszul dolgozott. A kerületi is tudta, az elvtársak; is tudták, hogy minden esztendőben van államkölcsön,- mégis az utolsó perore hagyták az agitációt. Konkrét esetet mondott Békési elvtárs egyik-másik üzemből, hogy ahol a pártaktiva előkészítette a tagságot, ott szépen ment a kölcsönjeg. zés. De ahol olyan pártaktlva van, amelyik előre látta a feladatokat, előre politizált, ott olyan pártaktiva van, amely egész esztendőben agitál, politizál. Biztos, hé a ml pártaktlváink ilyen magatartást tanúsítanak és ehhez a P.V.B. megadja a szempontokat, ezenkívül figyelemmel kiséri a napi eseményeket, ebből a két tényezőből is biztos, hogy kemoly agitáciőe anyag áll rendelkezésre. Meg kell tanulnunk, hogy azok az idők elmúltak, amikor nagy tömeggyülések hatása alatt éLIrtük azt, hogy a reakció visszahúzódott és ezt győzelemnek vettük, vagy elértük azt, hogy államosították a nagyobb, később n kisebb üzemeket. Ennek az ideje lejárt, most sokkal aprólékosabb a munka és ezt csak meggyőző munkával lehet elvégezni. Ez az egyik hibája véleményem s szerint annak, hogy nehezen ment a békekölcsönjegyzés. A másik hiba egy kicsit egész politikánkban van,- hogy egy kicsit helytelen dicsekszünk. Könnyen vesszük azokat az eredményeket, amelyeket elértünk. Nem vitás, hogy az eredmények olyan nagyok, hogy az ember nem bírja,megállni, hogy ne dicsekedjen vele. De azt hiszem, hogy tulságoan a dicsekvés oldalán állunk, nem magyarázzuk meg, hogy ezeket az eredményeket milyen sok nehézség és áldozat árán valósítottuk meg. Az biztos, ha valamiért fárad, dolgozik az ember, az sokkal becsesebb. Körülbelül igy vagyunk a politikánkkal is, nem eléggé tárjuk fel ahoteit a nehézségeket, amelyek árán Sztálinvárost, Inotát lehetett ^piceni. Egyszerűen csak van és örüljenek neki. Mi is úgy tálaljuk, hogy tiz esz endő eredménye: uj ország, uj nemzet, uj élet minden uj, minden szép, minden jó. Félhető, hogy az emberi gondolkodás (negatívumai azok "hogyha minden szép és Jó, minek kérnek tőlem köloeönt"? Ezek azok a mélyebb, analitikus forrásai gondolataimnak, amit Itt felvetek. Nekünk - véleményem szerint - meg kell fordítani az agitációt, egyrészt a kampányszerű ngitáoióból áttérni a rendszeres ngitécióra,- másrészt mielőtt valamilyen valóságos M j _____--------------------------------------------- rai ' » i