Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.105.a/2)
1953-08-27
a hibákat fieltárta, sokkal élesebben látó®, ami az uj kormányprogram megvalósít ásóhoz szükséges. Az első főfeladat a meggyőző munka. A pűrauotíolgatéa helyett a* gitárét kell adni, úgy a párt funkcionáriusok, mint a vezetők ellenőrziaén keresztül. A bsszémolébel kitűnt, hogy nem volt olyan lendületes a veraeny.mint az elmúlt negyedben éa titkári JuutKámalá értekezleten ia ezé volt róla, hogy egy álmosság tapasztalható ti pártszervezeteknél. Ez nálunk ie tapasztalható, ven egy olyan nézet, hogy előbb a hibákat javítsuk ki, vagy a versenyt indítsuk be. A mi feladatunk az, ho© mind a kettőt egyezerre vigyük, mert akkor fogják látni a dolgozók, hogy a Pirt betölti a Politikai Bizottság határozatát, amely a dolgozók jogainak megvédésével sikeresen viszi előre a szocializmus é' pitééit. Én ezen e választmányi ülésen sokat tanultam, főleg azt, hogy a saját munkánkat másképpen kell vinni, mint eectig, a választmányra sokkal nagyobb erővel kell támaszkodni, mint eddig. Az elmúlt hónapokban olyan gyakorlat alakult ki, hogy elmondtuk, mit akarunk tenni, ae a Választmány tói segítséget javaslatban, figyelmeztetésben, bírálaton keresztül nem kaptunk. A választmányi tagok helyeseltek a ■ tev határozatokat és egyben megszavazták. Nem láttuk, hogy a Választmánynak nem adtunk lehetőséget jogai gyakorlására, felébe helyeztük magunkat, nem vontuk be szorosan a munkába. Ha a Politikai Bizottság határozata értelmében, a saját hibáinkon változtatva fogunk dolgozni, akkor a dolgozó tömegek bizalmát ki fogjuk érdemelni,megszerezzük a párt iránti szere te tűket. i Földes elvt© Mint felelős propeganaista. Biszku elvtárs beszámolójának két mondatéhoz szeretnék kapcsolódni. Az egyik ez, hogy az oktatási osztály nem- vélt az ideológiai k'roéeek irányítójává. A máoik. «z, hogy senki nem mondta meg idéif, hogy a szocializmus alaptörvénye nálunk nem érvényesül következetesen.. Az első megállapítást helyeslem, a atáso- 1 dikat nem. (Tényleg, az oktatás nem vált azx ideológiai problémák irányit íjává. (De itt mélyebbre kell mennünk. Ez azért volt, mert nem vált az ellen- 1 őrévé, nem ellenőrizték ez elvtáreak, hogy nem formálisan folyik-e az oktatás, ideológiailag helyesen folyik-e. Az egész oktatási évben a jelentések, amelyeket az oktatás kapott, ez Íróasztalra kerültek, de oegbirálve - egyetlen esetet kivéve - soha sem lettek. Tehát jhe nem ellenőrizte© nem is irányíthatok. Azok az erőlködések, ame' lyeket ml melkíséreltünk az Elméiét! Tanácsban, nem a tagság paasEi, | vitásán, hanem ae Elméleti Tanács éa a felsőbb szervek kényelmességén okadtak el, mert nem tekintettük elsőrendű feladatunknak. Mikor sz Elméleti Tanács egy-egy üllőére 4o-en jöttek el, tíz helyett és amikor 4o-et hívtunk meg éa 2oo-an jöttek, akkor ezen nem örültünk, hanem megijedtünk tőle. Beáig az ideológiai képzés hiánya, a kérdések tisztázatlansága veszedelmes arányban merült fel, amikor az üzemi titkárokat vettük képzés alá. Megijedtünk, amikor láttuk, hogy milyen alacsony színvonalon állnak ^azd. kérdésekben. Pedig ha alacsony « színvonal közgáz dac ági kér ütésekben, akkor a pártszervezet politikai feladatait nem tudja mü^ol&ani. Éppen azé/t szakadtunk el a tömegektől, mert gazdasági kér amsekben tájékozatlanok voltunk és nem az ő életükéi akartuk* élni. A káderképaő konferenciákon nem tudj tűk tisztázni azt a kérdést, ho© érvényeaülaí-e nálunk a szocializmus alaptörvénye, de azt nem mondta senki, hogy S.— Ft-os krumpli mellett nem érvényesülhet. Biszku elvtárs magához hivatott éa dicséretére mondva, leszögezte, ho© igenis érvényesül. Az elvtársak a konferenciákon elmondottá , hogy drágaság van, de ők mint jl komj munisták pártfegyelemből nem beszélnek erről. Hogy van pártfegyelem, i / J \ i (O / ' • . - 3 --——,P
