Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.105.a/2)

1951-06-16

/ ábrán dúlnunk, / Nem foglalkozik vele a terv, hogy milyen embereket akarunk nevelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nevelés terán hibák Vannak as oktatóéban. Nem magyarázza meg kellően, mát, hogyha nem vagyunk elég fejlettek, nem tudunk kellően reagálni a napi eseményekre. Elsiklunk egyes fontos kérdések felett. FI. a pártnapi sulabuezban fel volt vetve a légoltalom kérdése éa az előadók egyréaze nem beszélt erről. Sgyréase úgy tekintette, mint egy kellemetlen dolgot. Voltak helyek, ahol olyan felszólalások voltak a pártnapokon, hogy ez a háborút je­lenti éa nem kell a háború stb. A másik napirenden lévő kérdés a kitelepítés. Igaz, hogy a pártaajtó­­) ben, rádióban nem jött nyilvánosaágra, hogy a volt uralkodó osztályok ellenséges elemeit kitelepítjük Bpeat területéről. A volt katonatisz­teket, grófokat, bárókat stb. Ebben a kérdésben nagyon sok helyen az ellenség uralja a helyzetet. Ügy igyekeztek beállítani, hogy a dolgo­zók felnek, azért osinalják ezt. Ennek a nézetnek az eluralkodása a­­sért következhetett be, mert sok helyen pártfunkolonárlusalnk nem fog­laltak megfelelően állást. Pedig tudni kell azt. anélkül, hogy erre , ^ bármiféle utasítás jött volna, hogy a dolgozó népnek, a becsületes em­bereknek ebben az orozá&ben semmi bajuk nem történhet. A munkafegyelem területen ie azt látjuk, hogy néha rosszabb a helyzet, mint tavaly* Ez visszavezethető arra, hogy a nevelő, propaganda munka túl általánosiBágban mozog, ne® készíti fel a párttagokat a nehézségek­re, arra, hogy nem meghátrálni, hanem mindinkább kitartani kell. Ebből a s e alpontból nem nevelő a terv, nem veti fel, hogy milyen for­mában akarunk nevelni. A Politikai Bizottság a követeim nyéknek meg­felelően hozta határozatait, éppen ezért nemelég osak a számokat éa a szervezeti réeat megjelölni, hanem ez harci kérdés, mégpedig a azooi­­alizmus építésének i^en fontos haroi kérdése. Lenin elvtárs szerint a legfontosabb haro az emberek fejében van, hogy mennyire tudjuk ki­verni & kapitalista maradványokat. A Politikai Bizottság határozatában rendkívül fontoe, uj feladat a ' decentralizálás. A centralizálásnak az völt a következménye, hogy az alap 3tervezet titkára mentesítve érezte megát az oktatási munka alól, ^ a legritkább esetben jött öeoze a politikai iskola vezetőjével. Mint­egy kívülálló volt áa ő maga sem tanult. Itt azonban nagyon kell vi­gyázni, nehogy hirtelen legyen az átmenet, úgyhogy helyesnek tartja Blazku elvtára javaslatát, hogy minden munkaterületen meg kell taní­tani a titkárokat vezetni. Az előirányzott számoknál kiderül, hogy az alapfokú politikai iskolák hallgatóinak a fele ismételni fog. Valóban van egy ilyen veszély or­szágosan is. Kezd kialakulni egy típusa azoknak, akik állandóan is­mételnek. Est a kérdést közelebbről kell megnézni éa meg kell oldani, hogy akik elvégezték az alapfokot, feltétlen tovább jussanak. Ha el­tolódások lesznek a számokban, ettől nem kell megijedni. A pártonkivüliek kérdése kiese formálisan van kezelve. Holott a Poli­tikai Bizottság határozata kimond, a, hogy az összes pártoktatási for­mákban be lehet, eőt be kell vonni pártonkivülieket. Ezen a vonalon nagyon jó tapasztalatok vannak az agitáoiós munka terán. Továbbá na­gyon jó tapasztalat volt, hogy a legtöbb tag ás tagjelölt a pártonki­vüli népnevelőkből került ki. Világos, hogy ezek a dolgozók előrevi­szik a munkát. Úgyhogy javaeolja, hogy oktatási formánként konkrét számot adjon erre az oktatási alosztály. Igen kevésnek tartja a Dísszel való foglalkozást. A Disz az egyetlen olyan tömegazervezet, ahol rendezett tömegoktatást folytat a Párt. javasolja, hogy a Disz oktatására vonatkozó részt ne fogadja el a választmány, hanem utasítsa a Pártbizottságot, hogy alaposabban dol­gozza ki a Disz oktatási feladatait. Látnunk kell, hogy az oktatási munka megjavításának kérdése a pártaun­­­| /- IX - /\ * J

Next

/
Thumbnails
Contents