Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.104.a/3)

1954-01-15

I textiláru, lakás stb./ hanem a parasztgazdaság törteié©i ezuke ég/teteit

I kell ]rioló-jitenic< onoly oloncorVhototion folfötolc a mezőgazdaság tor*.

I aoloe fellendítésének, így tehát több nezőg zdasági gépre, traktorok-I ra, nemesített vetőmagra, műtrágyává van szükség. Ez -.zt fogja eredné-I nyozni, hog„ megnő parasztságunk termelési kedve, emelkedni feg a

I mezőgazdasági termelés hozama, több és jobb élelmiszert és könnyűipar

I számára szükséges nyersanyagot kap a város, illetve iparunk, melynek

I eredményeként széloéedik belső piacunk, mint a város és falu közötti

I helyes kapcsolat kialakításának főtényezője*

I Tohát a mezőgazdaság termelési színvonalának emelése érdekében nindo-I nokelőit széleskörű termelési és áruforgalmi kaposolatot kell kiópi-I tt tcni a város és a falu, az ipar os a mezőgazdaság között. Ilyen kap-I csolatok kiépítése, gazdasági politikánk legfontosabb feladata. "A

NÉP feladata - állapította mog Lonin - döntő, nindon egyebet maga alá rendelő főfeladata - az hogy megteremtsük az összefogást az uj gazdaság között, amelyet elkezdünk építeni és a parasztgazdaság között, anoly millió és millió paraszt megélhetésének alapja,

2./A hat ározat megjelenését szükségessé tette az a tény is, hogy népi demokráciánk az úri Magyarországtól általában elmarad_tt és rendkívül elhanyagolt kirabolt termőtalajú mezőgazdaságot örökölt. vJollenBŐ,

: hogy a magyar mezőgazdaság a búza és a rozs átlagtermesét tekintve

1938-ban az európai orsz ágok között 13. helyen állt.

O Ezen a területen nyolc év után' sem jutottunk megfelelően előre. Ezért tartja a K.V. a legfontosabb feladatnak a termőtalajok termelékenységének növelését, amely alapja a mezőgazdaság termelési átlaga fellendül éséonk,

3«/A határozatot szükségessé tette az a körülmény.is, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésére irányuló politikánkban, különösen a közepparaszt kérdésben hib t követtünk ol. Elhanyagoltuk az egyéni. lég gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását, akiknek kezében van jelenleg is a szántóterületek mintegy 6c %-a, Amellett sürü zaklatásoknak voltak kitéve. Ahelyett, hogy növeltük volna az egyénileg gazdálkodó pár -sztokkal a termolési kapcsolatainkat, leszűkítettük azokat. Gép áll óm.ás ninlc a parasztgazdaságok felé nem töltötték be azt a segitő szerepet, amit elvártunk volna tőle. Jellemző, hogy 1952-ben | gépállómásaink mindössze 47 ezer, normál holdat füveitek mog,

7o

* „

—— ■■ 1 i—— - ' Ül IMI"!

i

r n