Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1950-05-05
n Erre vonatkozólag vannak eredmények az üzemekben* Pl». a ^áohanikai Szövőben minőségi verseny, tisztasági, anyagtakarékosság©épkihasználás van. A versenyt is olyan irányban kell vinni, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük. Öntő területen a selejt kiküszöbölése, a minőség emelése. Textil vonalon a minőség javítása, takarékosság kérdésére. Élelmezési üzemekben a gépkihasználásának kérdése, tisztasági verseny. Mindenütt megtaláljuk azokat a problémákat, melyen keresztül az ipar meglévő rejtett tartalékait fel tudjuk hozni és ezen keresztül a részben átmeneti problémákon «e" giteni tudunk. A gazdasági életünk alapjábanvéve egészségesen fejlődik, de vannak olyan jelenségek, melyek arra következtetnek, ne bízzuk el magunkat, lássuk meg ezekben a jelenségekben a veszélyeket és úgy vigyük a munkánkat a továbbiak során, hogy ezt kiküszöböljük. Ha a gépeket jobban kihasználjuk, akkor kevesebb gépet kell valutáért behozni külföldről. Ezek közül a kérdések és problémák közül az első és egyik a darabfa bér bevezetése. Egy néhány üzemben megtörtént ennek a bevezetése. Mi a darabbér bevezetését, akkor tudjuk politikailag megfelelően segiteni, ha ismerjük, hogy mi annak a lényege. Ezért tájékoztatták a nagybudapesti titkárokat a darabbér bevezetés részleteiről. Eddig szándékosan nem ismertették szélesebb körben, mert meg akarták tudni tapasztalatban, hogy a való élet mennyire igazolja ennek a helyességét, milyen hibák vannak, melyet ki kell küszöbölni. Rákosi elvtárs azt mondta, hogy bérrendszerünk elmaradt és ezért nem előre viszi a munkaversenyt, a termelést, hanem gátjává vált. Ezért ki kellett dolgozni egy újfajta bérrendszet, egy szocialista bérrenszert, a volt burzsuá bérrendszerrel szemben. Sokan felvetették a kérdést, hogy miért nem lehetett bevezetni 1945-ben a szocialista bérrendszer módját? Nyilvánvaló azért, mert nem voltak ■ meg a kellő politikai és gazdasági előfeltételek, ahhoz, hogy szocialista bérrendszert be tudjunk vezetni, sok minden kellett. Többek között a munkásosztály hatalma, államosítás, a munkások viszonyának megváltozása a termeléshez, stb. így megvizsgálták a' to“N * legutóbbi három hónapnak az átlagát és kiderült, hogy a kifizetett bérek és a termelékenység emelkedésében ninos meg az arányosság. 13.3 $-al több volt a kifizetett bér, mint a termelékeny °ég emelkedése. Ennek az egyik oka a progresszív bérezés, ami abból állott, hogy egy bizonyos $ norma túlteljesítésen túl progresszív emelkedett a kifizetett bér. Ha nem érkezett meg az anyag az üzembe, az utolsó két hétben rávettek, tul°ráztak és szaladt föl a kifize - tett munkabér. i Ez a darabbérezés, mit most be fogunk vezetni, nem uj. Ezt a bérezést a Szovjetunióban már régebben használják. Ezért ennek az uj bérezésnek az alapja a meyínnyiségre és a'minőségre van épitve. Ez a bérezés nem a szerint megy, hogyha jó sógor, koma, barát, akkor jó munkát fog kapni, amin sokat lehet keresni, a másik pedig nem. Az uj bérezés úgy lesz megoldva, hogy minden szákma kategórizálva lesz. 8-7-6-os kategória lesz. Ez azt jelenti egyben, hogy egy szakmának a kategóriája minden iparágra vonatkozik. Pl. egy kőműves dolgozik a gyárba, mint üzemfenntartó csoportba, azonos munkáért, azonos bért kap, mint aki építkezésen dolgozik, ^em történhet meg az, hogy azért, mert valaki bőripari gyárban kőműves, akkor több órabért kap, mint aki vasas üzemben kőműves munkát végez. Ki fognak adni egy példatárat, melyben meg lesz határozva a kategória és meg lesz határozva, hogy milyen munkák, milyen, kategóriába ©0 Örs? 4go9 ipviitTÁBíÉ ~ #p-------— ■ 1
