Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1950-03-24
/\ ® Az ellenőri karból Csat elvtárs később párttitkár lett, eaazoa-s bán a Párt véleménye alapján történt, hogy nemcsak gazda <s^?»,*7ianem pártvonalon is be lehet állitani. Ezt a kérdést nem vft&itaJ© meg ugyan akkor az elvtársakkal, de egy alkalommal Koszó Á nak említettem, hogy nézzen utána, hogy mi van ezzel a kéo^ssel. a kerületben érdeklődje meg, hogy a Pártbizottság véleménye nem-e változott meg. Erre vonatkozólag bővebbet mondani nem tudok, de egyes személyek a Közérten belül meg voltak határozva, hogy funkcióba nem állíthatók. Kóti elvtárs le lett váltva és meg lett mondva, hogy 6 hónapig nem állitható funkcióba. Ezekre is felhívtam a figyelmet. Nekem módom nem volt minden egyes ember adatai felett rendelkezni, de az elvtársak megígérték, hogy ezeknek a szempontoknak az alapján meg fogják nézni a dolgokat. Koszó eivtárs: Annak idején mikor én a Közérthez kerültem párttitkárnak, mar”á“Iehelyezésemmel is baj volt. Nem voltam ide behívva, osak a Bozsik elvtars utadta a dolgokat és én kezdtem a munkát végezni. Mikor odakerültem úgy láttam, hogy erősebben a nevelő munkához kell fogni, a külső szervezeteket igyekeztünk megerősíteni, ez a belső, fa gazdasági munka rovására ment. Erről tudomásunk is volt, bár nem 1 hívtak be, c-ak mellék utón hallottuk. A külső körzetek vezetőségeit talpraállítottuk, a körzeti életünket egész Nagybudapest területén rendbehoztuk. Felmerült az a kérdés, hogy ez a szervezési forma szűk. Bozsik elvtárs idejében 5 nemzeti vállalat volt és egy Pártbizottság. Időköz- . ben ez igy szűknek bizonyult, a különböző ügyvezetői üléseknél nem volt meg egy folyamat. Ezt rendszeresiteni szerettem volna olyan formában, hogy minden nemzeti vállalat élén legyen egy-egy Pártszervezet. Ezzel az üggyel kapcsolatban bejöttem és előadtam Barcza elvtársnak, hogy milyen formában történjen meg ez az átszervezés. Válaszul azt teptam, hogy dolgozzunk ki egy javaslatot. Mi ezt kidolgozva behoztuk, mely^zerint a csucspártszervezet megszűnt volna és a Husért, Füszért, Tejért, stb. élére került volna egy-egy Pártszervezet. Ez ellen az volt a kifogás, hogy a Kere-kedelmi Központ ki fog kerülni a Pártszervezet ellenőrzése alól. Azt a javaslatot kaptuk, hogy olyan Pártbizottságot szervezzünk meg, ahol megmarad 0 a csuespártszervezet és úgy alakuljon meg a nemzeti vállalatoknál. ^ De ezek a javaslatok nem voltak fixek. Annak idején a munka túlzsúfoltsága miatt nem foglalkozott a kerületi Pártbizottság ezekkel a kérdésekkel úgy, mint ahogy mi ezt elvártuk volna. Ml hozzákezdtünk megszervezni a nemzeti vállalatok Pártszervezeteit. Ténylegesen felmerült a kérdés a szervezésnél, hogy egy csomó uj káderre van szükség. De ugyancsak káderokra gazdasági vonalon, vállalatok decentralizálá-ával, uj osztályok megalakulása következtében. Megállapíthatjuk azt, hogy mi a pártvezetést összekevertük a vállalatvezetéssel.Pártbizottságunkba gazdasági funkcionáriusok voltak. Szabó elvtársnő, Molnár elvtárs, Marton elvtárs, Fáy és Somlai elvtársak. 11 tagú volt a Pártbizottság. Az elvtársakkal megtárgyaltuk ezeket a kérdéseket s Szabó elvtársnő maga kérte, hogy váltsuk le. De Molnár és Somlai elvtársak továbbra is bennmaradtak. Nagy volt a terület s igy általában mi mindig el voltunk maradva, vagyis megkaptuk a titkár in a szempontoka, ezeket levittük a körzetek felé, majd onnan lekerült a népnevelőkhöz s osak ezután vitték a szempontokat a dolgozók közé, - mire ez megtörtént már le voltunk maradva. - Ezt megtárgyaltam Fáy, Somlai elvtárssal, kitárgyaltuk az uj vezetőség kérdését. A kr
