Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.103.a/5)
1955-02-04
C- ti -é A a köve .JtüztS utón próbáltunk ©Xlnuulni* Agyik ezemihárl.mon bO-ŐO)—00 a részvételt a másikon 23-30p-oe. hogy eredményt tudtunk ©Iónul, annak küeZvAh tő, hőgy az oktatás kérdését nőm ruczort-feindatnak tekintettük, hanem az oktatási felelőssel elkészíttettünk egy javallatot az oktatásra vonatkozólag, ^zt megtárgyalta a pártvozetőség, kiegészítette elgondolásaival és határozati javaslat forrnájóban a taggyűlés elé vittük, rnnek nyomán kialakult a törzsgároa. ha jó propardiétát adunk ehhez, jó lesz a szeminárium egész vőgig. oktatás sikere nem toohnikai kérdés elsősorban, hanem politikai kérdés. Nem azért tanulunk, hogy legyen egy jó szeminárium, hanem, hogy legyen egy jő kollektívánk. Minden szemináriumot olyan szempontból mérlegelek, nogy mivel válunk el, kinek mi lesz a tennivalója a tanult anyag alapján. r fi tisztázatlan fogalmok kérdése elég általános probléma. *.& uj szakasz politikáját egyes gazdasági vezetők úgy értelmezik, hogy a termelést minden áron fokozni koll, de ho^y így kell fokozni, hogy a termelékenység növekedjék, az önköltség csökkenjen, ezt nem olvasták el a határozatból, kzért elég sok súrlódás van. Amikor ilyen kérdés a szemináriumon felvetődik, kétféleképpen reagálnak lű a hallgatóink, úgyik azt mondja, mást tanulunk, mint ami az üzemben van ée paaszlvi- A " tásba vonulnak, mások bátrabban állnak a kérdéshez, azt mondják, ha ‘ ez a párt helyes politikája, nekünk harcolni kell az ellen, amit helytelenül osiaéinak. ne ez nem jelenti azt is, hogy a haro meg is kezdődik, ehhez nem elég egy szeminárium. Ahhoz az kell, hogy az oktatást a taggyűlés egész közösségévé gudjuk tenni. Azt kell kutatni, miképpen tudjuk a soronlévő tananyagot hurcoló programmá tenni, akkor aktíváéin! is tjuujuk u dolgozókat, heg kell monu&ni, hogy amikor még kevesen voltunk kommunisták, dolgoztunk, majd megszakadtunk, semmi nem volt nehéz. Most, amikor van üo-luü párttag egy aiupszervben, párttag a vezető is, ugj gondoljuk, hogy ug# is minaent meg tuuunk oluani. előfordult nálunk, hogy későn szóltak a túlóráért, ha előbb szóltak volna, megcsináltuk volna táreaualml munkásán az a kérdés nemestk üzemünkön belül áll igy. Véleményem szerint a bzabua Nép is többet segíthetne nekünk, hogy az okt tás munkája megjavuljon. Pl. azt hiszem, ha egy gazdasági vezető hibát követ el és 33 le kell váltani, nem lenne hauznontalan dolog, ha megmondanák, milyen elméleti eltévedésekből adódik, hogy ilyen hibát követéit el, milyen elméleti hibákból adódik. hiba az, hogy a vezetők a termelés emelését látják ós a párthatározat többi részét, ami a határozat megválósítáuát előbore viszi, nem veszik figyelembe. Muka elvtáim az oktatásnak mindig nagy jelentősége volt a párt életőben. az uj szakaszban különösen nagy jelentősége von a pártoktutáenak, éppen azért, mert mint f‘őth olvtárs le foűalkozott ezzel, a mai problémákat vitatjuk meg. az oktatás és elméleti színvonal fejlesztése az a fegyver kezünkben, amivel jelenleg htu oofni tudunk, igen komoly ideológiai harc folyik napjainkban. Jópár éve vagyok a MAVkü-ban, de nem tapasztaltam még, hogy ennyi elv? kérdést vetnének fel. Nem értek egyet azzal, hogy dolgozóinkat nem érdeklik a problémák. Ágé ez sor probléma merül fel, amire dolgozóin;* választ varnak és sok esetben nem tőlünk kapják mtg rá a választ, hanem az ellenségtől* Ügy érzem, a mai aktiva, kicsit későn volt ugyan, de sokat jelent a mi számunkra és igen eok segítséget ad az oktatás megjavításához. az, mint nagyüzemi ágit. prop. titkár, oe&k ebien az oktatási évben kezdtem dolgozni. Vűem még nem ült le senki a kerület részéről, hogy milytn problémáink vaiu^ak és hogyan tudom irányítani az egész problémát. Azen az aktíván egy sor tapasztalatot kaptam, hogy hogyan lehet */. L , Ié i _ m _______- -1 — - ■ — - - — — - - - - - ——.— ■ 11— ~ - - .—ii 1 ......... —ii ' *■ ....... ———..... •»—<———-—*------1——•—: ! ■ » y ’—> T ' *—mm I- II - .1 III mi m - a
