Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/5)
1950-06-14
| — T' > <--------— > Felvétetett 195o. junius 14-én a termelő üzemek összegont aktiva értekezletén. Jelen voltak Háder elvtárs, Krizsán elvtársr a termelő üzemek titkárai, ü.b.titkárai, vállalatvezetői, progagandistái, a decentralizált alapszervek titkárai és propagandistái. Krizsán elvt^rs az értekezletet megnyitja. Héder elvtárs: Tisztelt elvtársak! A kerületi Pártbizottság azért hivta össze a mai termelőüzemi aktivaértekezletet, hogy a K.V. május 31-i ülésének határozataival kapcsolatosan megvizsgálja azt a kérdést, hogy hogy állunk mi kerületi viszonylatban a határozatokban felvetett kérdésekben, 1 Megvitatva a K.V. határozatait kerületre lekonkretizálva, megszabni, hogy mik azok a feladatok, amelyet v/éghez kell vinnünk annak az érdekében, hogy a K.V. határozatait meg tudjuk valósítani. A K.V. legutóbbi határozatai hosszú időre megszabják egész Pártunk munkáját és ezen belül természetesen kerületi Pártbizottságunj munkáját is. /a Mint ahogy tudják az elvtársak, a K.V, 3. napirend^ pontja volt, az első ^ -"- a K.V. kiegészítése, Rákosi elvtárs tartotta a beszámolüt. 2. napirendi pont gépgazdaságun# következő feladatai, Gerő elvtárs tartotta a beszámolót. végül a 3-ik a klerikális reakció elleni harcról Révai elvtárs tartotta a beszámolót. Menjünk végig, elvtársak a 3 beszámolón, és vizsgáljuk meg a 3 határozat tükrében hogy hogy állunk kerületi vonatkozásban a termeles kérdésével, a klerikális h±2 reakció elleni harc kérdésében. Mielőtt azonban rátérnénk a kérdések részletes tárgyalására, szeretném leszögezni az elvtársak felé azt, hogy a 3 kérdés, amelyre vonatkozólag a K.V. határozatot hozott, nem egymástól független határozatok térben és időben, hanem olyan határozatok, amelyek egymással szoros összefüggésben bánnák. Egyszerűen elképzelhetetlen az, hogy külön lehet választani gépgazdaságunk fejlesztésének általános kérdéseit, a békénket, alkütó munkánkat, és egész fejlődésünket egyre dühösebben támadó klerikális reakció elleni harc kérdésétől. De az eddig elmondott két kérdés szorosan össze van kapcsol- O va a K.V. és K.E.B. kiegészítésének q kérdésével is. Uj, fiatal erők kerültek be a K.V, soraiba, olyanok, akik a legutóbbi pár év harcában^ nőttek feliji odaadó munkát végeztek a szocializmus építése érdekében, és ezzel a munkával bebizonyították azt, hogy hűek a Fart,a munkásosztály, a dolgozó nép ügye iránt. Azzal a ténnyel, hogy a K.V.-ben uj fiatal erők kerültek, ez egyúttal annyit is jelent, hogy egy fordulat következett be káderpolitiikánkban. Az elvtársak valószínűen emlékeznek arra, hogy Rákosi elvtárs a K.V. február lo-i határozatában foglalkozott a fiataloknak a kérdésével is, amikor arról beszélt, hogy miért kell az alapszervezeti vezetőségeket ujra-r választani. Amikor is leszögezte azt, hogy a fiatalokkal uj, friss ver kerül be a pártszervezetek vezetőségébe. Rákosi Hixáisxpii elvtárs padát mutatott az összes párt és állami szervek számára május 31-i Központi Vezetőségi ülésen beterjesztett javaslatával, megmutatta azt, hogy egy kommunistánál a szavak es a tettek egy dialektikus egységet képeznek. Bákosi elvtárs február lo-én beszélt a fiatalokról és május 31-én ezt a határozatot végre is hajtotta a legmagasabb választott pártszervben, a Központi Vezetőségben. Rákosi elvtársnak ez a tette azért is nagy jelentőségű, mert lehetőséget nyit a fiatal káderek számára, hogy kinőj jenek munkán keresztül és vezető káderek legyenek. De azért is nagy jelentőségű a K.V. határozata, mert ezen a héten lesz a Dolgozó Ifjúsági Szövetségnek az alakuló kongresszusa. Mintegy megmutatva a fiataloknak, hogy érdemes dolgozni és harcolni, mert a mi országunkban meg van adva a fiataloknak a lehetőség a fejlődésre, ezt a fejlődést megfelelőképpen ki kell nekik haszhálni. ^- 1 -
