Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1950-03-31

---------------------- -----y—7 T-------------------­..jm « ; 0 Jegy z o k o a .y v. Felvéve 195o.Március hó 31-én megtartott körzet titkári értekezleten Rákóczi tér 2 sz. alatt. j \ Zsadányi elvtárs üdvözli az elvtársakat, á titkári' értekezletet megnyit ja.' Napirendi pontnak ajánlja: 1./ Április 4-ével kapcsolatos tennivalók /Nagy elvtárs/ 2./ A 3 hónapos munkaterv szempontjai /Zsadáqyi elvtárs/ 3./ Taggyűlések kiértékelése /Szabó elvtárs/ 4./ Különfélék /Zsadányi elvtárs/ Nagy elvtárs: Ismerteti Április 4-ének felvonulási tervét és az ezzel kap­csolatos tennivalókat. Bojtárné elvtársnő: a 9-es körzet merre vonul fel7 Kovács elvtárs: A propaganda értekezleten megkaptuk, hogy a körzet csak 2o . fővel vonulhat fel. A körzetünkben lévő' MNDSZ alcsoport vi­szont külön vonul fel és 5o fővel. Lehetséges-e ez/? Nagy elvtárs: A kérdésekre megadja a választ. ta Zsadányi elvtárs: A 3 hónapos munkaterv szempontjai: A kommunisták jó munkájának egyik alapvető tényezője a terv­szerű munka, az előre meghatározott és kidolgozott feladatok. A lcer.Pártbizottság negyőd évenként elkészíti a kerület munka­tervét- és ennek szem előtt tartásával szabja meg azokat a fel­adatokat, .amelyeket az alapszervek munkájuk során végrehajts-, nak. A lcer. Pártbizottság munkaterve kapcsolódik a Nagybudapest munkatervéhez és igy biztosítva van a zökkenő mentes, harmoni­kus együttműködés. Mindjárt megállapíthatjuk azt Í3, hogy a tervnek ilyen tervszerű kapcsolata nincsen meg az aíapszerveink ; felé és ezen a téren is az elvtársiakkal közösen rendet kell te­| remteni. ; Megengedhetetlen a munkánkban az, hogy addig amig a kér. Párt­bizottság előre megszabott munkaterv szerint irányit ja a poli-i tikai és szervezési feladatokat, addig az alapszerveink terv­­| szerütlenül és mindig az adott helyzet szerint szeevezik és ta végzik a munkájukat. A Központi Vezetőség .legutóbbi ülése és Rákosi elvtárs referá­tuma is ismételten felhívta a figyelmünket, hogy a munkánkból ki kell. iktatnunk a kampány szerűséget és ezt csak akkor tudjuk megoldani, ha a munkánkat előre elkészített tervek alapján hajt! juk végre. . Alapszerveink legtöbbje ezideig tervnélkiil vagy legjobb eset­ben adandó alkalomkor egy-egy akcióra kidolgozott tervvel mü-. ködött- és ezek nem kapcsolódtak szorosan a kerület munkatervé­hez. Ennek következménye azután az, hogy időben, ugyan sokát, - sőt rengetfeget»:dolgozunk, de nem jut lehetőség arra, hogy kel­lően felmérjük munkánkat. Nem jut időnk arra,' hogy elméletileg magunkat kellően képezzük és beleteszünk a gyakorlatiasságba, így alakul ki olyan helyzet, hogy a vezetőség elé épp a leg­sürgősebb tennivalót visszük. A vezetőség tagjai nem tudják előre hetekre a tennivalókat, nera / tudnak elmélyülni a problémákban és igy a vezetőségi'üléseink nem eléggé alkotéak, felszínesen, sokszor javaslatok, komoly viták n'élkül folynak le. De ez a tervszerütlenség rányomja a bélyegét az aktiva értekez­letekre is, ahol ugyancsak az azonnali feladatokat beszéljük át az elvtársakkal. Fennt áll az a kettősség, hogy a termelés terén meg van a terv­szerűség, a pártmunkánk terén pedig tervszerütlenseggel dolgo­zunk.* ^ ■ : --------------------­­­I ■ II

Next

/
Thumbnails
Contents