Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-03-10 / körzeti
/ £ f ' — -___________________ ____ > . :í> T . ' ................ ..-... ■■ 42 1 ■ I _4_ ;4 1 . dél rendelkeznek, hogy időközben kénytelenek bérmunkát válalni. I Saját családjuk eltartására sem elegendő a termésük, tehet egy 5 holdas gaz‘*a is kulák, az mindig a föld minőségétől és attól függ mit termel ezen a földön, gazdasági fölszerelésétől, a föld minőségétől és fekvésétől, ^ligazito számként használjuk és lényege meg tud e élni belőle. Közép paraszt aki megtud élni az u földjéből és jo termés esetén fölöslege is van, amit piacra tud vinni. Sokan tévédéshe esnek azáltal hogy a középparaszt kénytelen idény munkást felvenni, a kulákok közé sorolják és ezáltal a kulákok t'áborát erösitik. A kuláknak állandóan van fölöslege amit piacra tud vinni és tőkésíteni, állandóan kizsákmányol. A magyar törvénykönyv bár nem elég rugalmas mégis a meghatározásoknál. E szerint 7 hold^ szegény paraszt, 25-ig közép paraszt és azon túl kulák, ésj ebo^n f van a veszedelem hogy gyümölcsöztetni akarja a földet,/gépeit I vesz, kölcsönöket ad uzsora kamatra. Nem mindenki lát MiSOTanV I és nem tudja hogy úgy a szegény mint a középparasztnaa kodottabb ellensége. / I A harc nehéz és szivos lesz ellenük. ' I A közép paraszt kétlelkiségéröl szolt még. I Epp'en ezeknél a okokáál.'f ogvaaa lenini megállapitás egyikét sem ^ & hagyhatjuk el mért akkor mindegyiket elhagyjuk. I 00 A kulák nem lát messzire, s most» amikor a .falúit kell a szocializr mus épitését megkezdeni, a kollektív gazdálkodást, itt. már meg. kell nyerni a Itözépparasztot. Jk,fejlö£és'további, folyamán felszámoljuk majd a kulákságQt, az eddigi jfecfrlitikáhk ‘ helyes vsát hogy eddig meghagytuk a Mák ’-iro Inját oJftpfrfc»k ga^sát. úokan nem értették meg 45-*jn politikánkat. : ■’ * ■ A Défosz kérdésben is sok alBbajtár. Mi a dialektikjisi»*ataralí^us í _ alapján álunk és a még láttejíS^g-^Ü^e szövetklSpéaiF mozgalma j 4 bán látjuk a felfejlődőt amellyé a jövö. y- -;:f [ A Szovjet-unioban is ez a 3-as politika Volt érvényes. Az egész p parasztság egy csökkenő szektor. bálunk az ötéves tervünk folyamán fejlett mezö.gazíiaesági iparral i rendelkező ország lesz. Ma még a mi parasztjaink tönkre mennéj nelc ha nem segítenénk őket, mert nem akartak bemenni a szövet- ' í I kezetekbe és ha az állam nem vásárolta volna meg a búzájukat katasztrófa lenne. Ma a búza itt benn az országban sokkal drá- i gább mint a külföldről ide exportált búza. A défoszba látta a I n szegény paraszt, hogy a vezetőségben és általában, a középpa! - rasztság foglal helyet nem isímért.e el magáénak és igy nem ment ■he óda. j A Fékosz mely a szaktanács szervezet volt azt akarta hogy meg j maradjon mint önnálo szervezet. Most azonban a Défoszon belül { lesz a Fékosz és egypnlö lesz a vezetősége. Hogyan kell politizálni a középparaszttal. Itt csak a saját tapasztalatai fogják meggyőzni, i A kulákság felszámolásának ideje még nem érkezett el. Az csak i akkor lesz lehetséges, ha modern mezőgazdaságunk lesz és 500 j . uj gépállomással rendelkezünk már. Ha a pzegény paraszt és közép paraszt halálosan szembe kerül a lculákkal. %mek elérésére a legjobb ipari kádereinket kell j ® gépállomásokhoz vidékre küldeni mert a mi vidéki elvtársaink | egyedül nem tudnak boldogulni. Nem csak a mi pártunkat hanem az egész álamhatalmat is igénybe fogjuk ehhez venni. | Mi kerületileg össze fogjuk,, hivni a falu járókat és jól át fog| juk velük beszélni a kérdéseket. ■* elkéri a titkár elvtársakat hogy a mai referátumot és az aznapi vezércikkel kiegészítve és a Deninizmus kérdéseiben Sztálin elvtárs levelét Janszki elv| társhoz tanulmányozzák át és vigyék a vezetőségi ülés elé és pártmunkás értekezleten is tárgyalják alaposan meg mindezeket a kérdéseket. Vizsgálják újra a falujáro csoportokat és akik nem értik meg a kérdéseket cseréljék le. A falujárok nagy része munkásokDol álján. I __________________ s i .. .....
