Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1949-12-23 / körzeti

tó-.tó te — v . mr '^rnü: .,wwr .r ~— .7” -------— — <

K - ’ 2. -^ :;!> flógy hogyan készitsék'alő a taggyűlést? Mindig jobban, minta a legutol- . I

só ' volt, mert mindig van valami Kívánni való, Zsadányi eúmVrs ala- A posan ismertette a feladatokat és annyit szeretnék hozzá/nantra, hogytyU— j mindig olyan a taggyűlés, ahégyan előképzitjük. Álapvetitaf ^láciAt,

;l hogy a titkár elvtársak jől készüljenek fel.-.A pártéwre^s nem kampányszérű feladat, nekünk mindig kell tudjunk, íte'Sjyan áldunk ebben a kérdésben. £ ...tarán \ ' /mPP ta;'»*;*•'■# \

Arra kérem az elvtársakat jegyezzék/©sMMÍsiwK'el’mCTta-'élőudá'sát és.

Nyiri élvtásét is, mert munka juk éget nyújt.

Zsadányi elvtárs: December 13-ári tárgyalta éa fogadta el az országgyűlés Budapest fő- |

város területének uj megállapításáról szóló törvényjavaslatot és )

ezzel megteremtette a törvényes lehetőségét a megvalósításnak. Nagy Budapest megvalósítása nem ujkelető kérdés, pártunk a kommunista Pártonf 1 ' belül már 1945-ben megalakul-a Nagy-Budapesti pártbizottság, mely

: . politikai és gazdasági egységként kezelte Nagybudapest -b érül ét.át • *

| 1947-ben Rákosi elvtárs utmuatásá áNapJáj 'fi i(N.B. partkonferencián

vetette fel pártunk ezt a kérdést, de az akkori.''idők reakciós elemei i

I élükön a jobboldaki szoc.dem«. szabotálták a kérdé's-ti1 De ja régi rend- I

szer urait is foglalkoztatta K'.’B•;••.‘Jcérdépe és 5° évéri kelresztül ígérték a megvalósítását. Még emlékezhetnek rá az elvt^sak'}; hogy időko- f

zönként az újságok megeresztettek egy cikksorozatot.,,és"4:zzel el is |

volt intézve N.B, megvalósításának problémája. . p-2

: • Miért csak Ígéret volt az elrau.lt rendszer réfezéf'Ől N.B, meg* valósítása. Mert félték attól, hogy a munkásosztály erői N.B. létre-,

I 1 7 hozásával megnövekedik és jogainak kiharcolásáért egységesen lép fel* 1

Fél évszázadik vitatkoztak és kerülgették a kérdést, arai számukra valók 8 | . ' ,. bán megoldhatatlan volt..A pestkörnyéki városok és községek fejlődésé- .1

nek megakadályozás^, nem véletlen müve volt. Élénken élt az emléke- I zetükben az 1912 május 23-a, a magyar munkás mozgalom hősi megmozdu- f

| lásá. A május 1-ék hatalmas demonstéációi minden fékevesztett teror I

dffcára,. Az 1918 háború elleni tüntetés, 19Í9, de 193,0 szeptember 1-i I

I megnozduláa is. Tudták, hogy Csepel, Újpest, kispest, Kőbánya és a

I többi peremvárosok és községek Budapesthez csatolása a munkásosztály |

I erejének növekedését vonná maga után. És igy minden választási csalás

daoára is a munkásosztály döntő többségbe vagy legalább is nagyobb I

szerephez jutna a főv.törv.hat.bizottságba, Buda-Obuda és Pest egyesítése 8 évtizeddel, ezelőtt történt meg. A kapitalizmus évtizedeiben a város polgári jellegű fővárossá alakult, amelyet ugyan a munkás |

kezek építettek fel minyen kényelmével és pompájával. De ebből a kényelemből, ebből a-pompából a munkásosztály várni kevés, mondhatjuk I . hogy semmi sem jutott. A munkásosztály a Valériatelepre* az Auguszta .

te telep nyomortanáyira,Királyerdőbe, Budafoki barlanglakásokba talált, ma- 3

■ r gának otthont. Vagy legjobb esetben a külváros tömegszállásain, egészségtelen, sötét házaiban. Budapest úri negyedéinek szépítésére órisái j

összegeket költöttek, a munkás lakta liegyakekben pedig téeln nem le- |

hetett a W.C,-re. kimenni, nyáron pedig a kanális bűz és a kémény füst fojtogatta a prolit,

iA- munkásosztály a fel szabadulás után kemény harcot vívott az egész országban az ellenséggel és mint ahogy egyéb harcaiban, úgy itt I

|is döntő győzelmet aratott. Az ujjépités időszakának lezárása után .£

január 1-én magyarországon egy történelmi Korszak kezdődik, amelynek «

során valóban uj ország születik, a szocialista magyarország. És ezzel !; ; , egyidőben megkedjük az uj országhoz méltó uj főváros kialakítását is. |

Január 1-én az 5 éves terv megindításával, a szocializmus alapjainak tó . lerakásával fokozott jelentősége van annak, hogy az ország központja j?

a magyar munkásosztály fellegvára, a főváros irányt mutatóan ragadja 7

magával a lelkesedés az ujjépités tarén az egész országot. A> fővárosunk az ország legnagyobb ipari Központja. A Párt a munkásosztály, ós a 1 dolgozó nép legszervezettebb tömegbázisa. Ha N.B.-et vesszük most már

figyelembe, megállapítható, hogy az ország ipari munkásának 6o$-a él N.B. területén. Ez azt bizonyítja, hogy a főváros szerepe minden döntő kérdésben óriási jelentőségű mint ahogy volt, á földreform, a stabilizáció, államosítás, reakoió elleni har, munkaverseny, 3-5 éves terv során. De a számadatok azt is bizonyítják, hogy -hiányos adatok m szerint- ez a 60$ úgy oszlik meg, hogy Budapest lakóseágának 38$ munkás, pestkörnyéke pdig 22$. I

fi fi "v \

[_______________________________________________ __ _ :"0' ..tói

r ' '