Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1949-10-14 / körzeti
- - / -T------—-----------— - ■■ ■■ ^ ■ ■■ - '*■» :p '• •"•'■"v •;!?' ő '**'■;v -' --.• ••* ** '.fi * • - • “ - 2 - ^33 ^ Azt tudjuk a társadalmi fejlődés tanulmány ozásából/n^y az őskomm/nistta társadalom felbomlott. Osztályokra szakadt a társadal/m. / iAfi Ez haladást jelentett, bár elnyomás volt a követk^*BóftfS*l^ aab ülV. a termelőerők fejlődésével mér kezdtek raegismerkedxíl .a-kefcftés^t/jelenségekkel, már nagyobb biztonságot érzett a természettel n\ iiJJJIm11111M1 111 Hf 1 tői való félelmet egy’más fólelam váltotta fel. /sztRV. o»Z Már nem a természettől kellett főnie, hanem a nyomortól, a lesülyedéstői. Tehát: A társadalom fejlődésével a természettől való vak félelmet felváltotta a társadalom vak erőitől való félelem. j ] ' . | Az osztálytár sadalom inog jelenésé vei az osztályra szakadással, a vallás szerepe- | is megváltozott. Az államhatalmat a kizsákmányoló osztályok vették kezükbe, igy uz állam biztosította a kizsákmányolást, az elnyomást, de szüksége volt, de szüksége volt, j hogy elfedje a szörnyű kizsákmányolás tényét a kibékithetetlen osztályellentéteket. Jól jött neki a vallás, a misztikum, a képzeletbeli világ, mert a valóság feltárása a kizsákmányolok megsemmisítését eredményezte volna. . , Erre használta a vallást. Ezzel biztosította a társadalom egységét és haladását. : O Kettős feladata volt. 1./ Biztosítani az uralkodó osztály számára az elnyomást. Ez az ideológiai segitség. 2,/ A kizsákmányolt dolgozók felé vágása tál ást, belenyugvást, viszonylagos békességet nyújtson. ■ <" A vallás ópium a népnek, mondja Mar*. Lényegében tehát a vallás nem más, mint a kizsákmányolás eszköze. 1 * s * * ' ! A társadalom fejlődésével elérkezett a kizsákmányolás alóli felszabadulás előfeltétele is. Elérkezett a kapitalizmus fejlődésével a tényleges felszabadulás ideje a való életben és nem a vallási "túlvilágban", ahol örök megnyugvást és békességet sjb. hirdetnek. Legyen az övéké, akik hirdetik, nekünk a valóságra van szükségünk, amit lényegében meghozott számúimra a Szovjetunió vörös hadserege. A kapitalizmus fejlődésével as imperialista szakaszban a társadalmi elnyomás a tetőfokra emelkedik. Erről állapítja meg Lenin: "A dolgozó tömegek társadalmi elnyomottsága látszólag teljes gyámoltalanságuk a tőkésrendszer vak erőivel szemben, melyek az egyszerű dolgozó embernek naponxént több irtózatos gyötrelmet és több borzalmas szenvedést o~ koznak, mint bármiféle rendkívüli esemény. Pl.: a háború, a földrengés stb. Ebben rejlik ma a vallás legmélyebb gyökere. " "A főeleim teremtette az Isteneket" a félelem, a tőke vak hatalmúiból amely vak, mert a nép tömegei nem látják előre, amely a proletárt és a kistulajdonost lépten-nyomon azzal - fenyegeti, /és nem csak fenyegeti/ hogy "hirtelenül" "váratlanul "véletlenül" tönkre teszi, pzstulást zudit rá, koldussá, pauperré prostituálttá változtat— ka. xjpc éhhalálba taszítja. / A kapitalizmusban ez a vallás igazi gyökere. A materializmus tudománya mentes minden miszticizmustól, felfedi a "vak erők" lényegét, a kizsákmányolás lényét, felfedi, hogy ha a munkásosztály visszaveszi a termelő eszközöket, amelyeket verítékéből lpptak el, ezeket a termelő erőket szabályozni tudja, irányítani és nem a tőke vak hatalma uralkodik a társadalmon, hanem a felszabadult társadalom uralkodik a termelőerőkön. Azt mondtuk elvtársak, hogy a vallás nem más, mint a kizsákmányolás eszköze. Mankó a burzsuáziának a féudalista elnyomásnak;. ’L : ff J----------J
